Pistike! Ha nem maradsz csendben, szétültetlek!
Tanárnő: ha tovább beszélgetsz elültetlek!!!
Diák: mi vagyok én, palánta??????
Egy közlekedési rendőrt kiraknak egy elhagyatott útszakaszra, hogy mérje az autósok sebességét. Ott üldögél a kocsiban egész nap, de az a néhány véletlenül arra tévedő autó is betartja a sebességkorlátozást. Este azután végre jön egy autó, jócskán gyorsabban a megengedettnél.
A rendőr gyorsan bekapcsolja a villogót, a szirénát, és utánaindul. Megállítja, odalép a vezetőhöz és így kezdi a mondandóját:
- Hehe, magára vártam egész nap!
Mire az autós:
- Biztos úr, pedig jöttem amilyen gyorsan csak tudtam!
- Vádlott, próbáljon végre más ember lenni!
- Én megpróbáltam bíró úr, de akkor meg három évet kaptam okirathamisításért.
Mórickával beszélget az anyukája:
- Figyelj, Móricka, megvettem neked az iskolához a tankönyveket. Nagyon drágák voltak, úgyhogy nagyon vigyázz rájuk!
Erre Móricka:
- Ígérem, anya, hozzájuk sem nyúlok!
A kamionsofőr már nagyon régóta vezet és nem jutott nőhöz, így ki van éhezve. Megáll az útszélén, az első kurvát elkapja és jól megtekeri. Fizetéskor megjegyzi:
- Tudod szivi, ha tudom hogy szűz vagy, akkor több időt fordítok rád.
- Ha tudom hogy több időd van, akkor lehúzom a harisnyámat!
Pistikéék szép nagy családi házba költöznek. Meglátogatja őket egy rokon, és megkérdezi Pistikétől, hogy milyen itt lakni.
- Nagyon jó. Van saját szobám, a nővéremnek is van, az öcsémnek is. De szegény anyunak még mindig egy szobában kell aludnia az apuval!
Egy utazó ügynök becsenget egy házba. Egy kisgyerek nyit ajtót, egyik kezében cigaretta, a másikban egy üveg pálinka.
- Itthon vannak a szüleid? - kérdezi az ügynök.
- Na mégis, mit gondolsz?
New York-ban egy elegáns nő bemegy egy bankba, és közli, hogy külföldi utazáshoz szeretne 5000 dollár gyorshitelt felvenni. A bankban beleegyeznek, azzal a feltétellel, hogy felajánl valamit fedezetként.
- Itt áll a Rolls-Royce-om az épület előtt, megfelel? - mutatja a nő.
A bank vezetője nagyon elégedett. Amikor a nő távozik, kinevetik, hogy milyen buta, amiért ekkora értéket hagyott fedezetként, ilyen kis kölcsönért.
Két hét múlva az asszony visszatér a bankba, hogy visszafizesse a kölcsönt és a 19 dolláros kamatot. Az igazagató így szól:
- Hölgyem, utnanéztünk az Ön számlájának, és kiderült, hogy igen nagy vagyonnal rendelkezik. Árulja már el, hogy miért volt szüksége mégis a gyorshitelre?
- Nos, mit gondol, hol máshol hagyhattam volna New York Cityben két hétre az autómat ilyen olcsón, úgy, hogy még vigyáznak is rá?
Egyébként erről jut eszembe. Állítólag van egy városi legenda, hogy a word-be már 10 éve bele van programozva a wtc elleni merénylet. Ha beírod azt hogy Q33 (ami az egyik gép azonosítója, és hogy NY, (New York), majd átállítod a betűtípust Wingdingsre, peglepő eredményt kapsz.
(a dolog egyetlen szépséghibája, egyik gépnek sem volt ilyen azonosítója)
Visszatérve a programozói viccekre:
mit fog kiírni?
int a[5] = {1,2,3,4,5};
cout << 3[a];
-----
és egy kissé agyafúrtabb, ne csalj és ne próbáld ki a fordítóddal:
/////////////////////////Az csalásnak számít ha megkeresem hogy mi a búbánatot jelentenek a műveletek? Ugyanis nem vagyok programozó
Bár nem vicc, és biztos ismered, de azért...
Az alábbi történet a Koppenhágai Egyetemen esett meg, egy fizika vizsgán:
- A kérdés így hangzott: "Írja le, hogyan mérhető meg egy felhőkarcoló magassága egy barométer segítségével!"
- Az egyik hallgató válasza:
"Fogsz egy hosszú kötelet, rákötöd a barométer tetejére, majd a barométert lelógatod a földig. A kötél hosszúságának és a barométer magasságának összege megegyezik a felhőkarcoló magasságával."
Ez az eredeti magyarázat azonban a vizsgáztatót meglehetősen feldühítette, így a vizsga nem sikerült. A diák azonban nem hagyta magát, mivel szerinte a válasza abszolút helyes volt. Az egyetem vezetősége így kijelölt egy független bírát, aki megállapította, hogy bár a válasz helyes volt, ám semmiféle fizikai ismeretet nem tükrözött. A probléma megoldására behívatta magához a hallgatót, és hat percet adott neki arra, hogy szóban bebizonyítsa, a fizikai alapismeretek birtokában van.
A diák öt percig szótlanul ült, a homlokát ráncolva gondolkodott. A vizsgabiztos figyelmeztette, hogy vészesen fogy az idő. A diák ekkor megszólalt, és megjegyezte, hogy annyiféle magyarázatot tud, hogy nem tudja kiválasztani, melyiket is adja elő. A biztos nógatására aztán belekezdett:
A pokol egy olyan pokoli hely, ahonnan mindenki szabadulni szeretne. Mivel a lelkeket semmiképpen sem tekinthetjük részecskékek (bár rendelkezik a részecskék természetével) így hullám jellege a valószinű. Márpedig az hogy még senki sem jött vissza a pokolból, azt jelentheti, hogy olyan helynek kell lennie, ami nem engedi ki magából a hullámtermészetű dolgokat. Szóval a pokol egy fekete lyuk, ami endoterm, és a térfogata állandó, tehát 0.
A következő kérdés a University of Washington kémia szakának egyik
ZH-ján
ténylegesen előfordult: "A Pokol exoterm (hőt ad le) vagy endoterm
(hőt nyel
el)? Válaszát bizonyítsa is."
A legtöbb hallgató állítását Boyle törvényével próbálta igazolni (a gáz
lehűl, ha tágul, illetve felmelegszik, ha sűrűsödik) vagy ennek valamilyen
változatával.
Volt azonban egy, aki ezt írta:
Először is, azt kell tudnunk, hogy hogyan változik a Pokol tömege.
Tehát,
tudnunk kell, hogy milyen sebességgel érkeznek új lelkek a Pokolba,
illetve
milyen sebességgel hagyják el azt. Azt gondolom, hogy bizonyosan
feltehetjük
hogy ha egy lélek egyszer bekerült a Pokolba, sosem fogja elhagyni.
Ebből
következően egyetlen lélek sem hagyja el a Poklot. Azt illetően, hogy
mennyi
lélek érkezik a Pokolba, vessünk egy pillantást a világon manapság
létező
vallásokra. Ezen vallások egy része azt állítja, hogy ha valaki nem
hívője
az adott vallásnak, akkor bizonyosan a Pokolba kerül. Mivel több, mint
egy
ilyen vallás létezik, és mivel az emberek nem hisznek egynél több
vallásban,
levonhatjuk a következtetést, miszerint minden ember, illetve minden
lélek a
Pokolra jut. A jelenlegi születési és halálozási arányokkal számolva arra
számíthatunk, hogy a lelkek száma a Pokolban exponenciálisan nő.
Most nézzük a Pokol térfogatának változását. Boyle törvényének
állítása
alapján ahhoz, hogy a hőmérséklet és a nyomás a Pokolban változatlan
maradjon, a Pokol térfogatának növekednie kellene, ahogy új lelkek
kerülnek
bele.
Ez két lehetőséget ad:
1. Ha a Pokol lassabb ütemben tágul, mint amilyen gyorsan lelkek
lépnek be,
vagy egyáltalán nem tágul, akkor a hőmérséklet és a nyomás a
Pokolban
növekedni fog egészen addig, amíg teljesen el nem szabadul a pokol.
2. Természetesen ha a Pokol gyorsabb ütemben tágul, mint a lelkek
számának
növekedése, a hőmérséklet és a nyomás csökkenni fog addig, amíg be
nem fagy
a Pokol.
Tehát melyik is az igaz?
Ha elfogadjuk azt a posztulátumot, amit Theresa adott nekem még az
első
félévben, miszerint "hamarabb lesz fagyott éjszaka a Pokolban,
minthogy
lefeküdjek veled", továbbá figyelembe véve a tényt, hogy azóta sem
sikerült
szexuális kapcsolatba keverednem vele, következik, hogy a (2)
lehetőség nem
lehet igaz, és ezért biztos vagyok benne, hogy a Pokol exotermikus.
Ez az egyetlen diák kapta meg az "A" minősítést.
- Nos, az első ötletem az, hogy megfogjuk a barométert, felmegyünk a felhőkarcoló tetejére, és ledobjuk onnan. Mérjük a földet éréséig eltelt időt, majd a kérdéses magasságot kiszámítjuk a "H = 0.5g x t négyzet" képlettel. Viszont ez a módszer nem túl szerencsés a barométer szempontjából.
- Vagy pedig abban az esetben, ha süt a nap, megmérhetjük a barométer magasságát, és az árnyékát. Ezután megmérjük a felhőkarcoló árnyékának hosszát, és aránypárok segítségével kiszámíthatjuk a magasságát is.
- De ha nagyon tudományosak akarunk lenni, akor egy rövid zsinórt kötve a barométerre, ingaként használhatjuk azt. A földön és a tetőn megmérve a gravitációs erőt, a "T = 2 pi * négyzetgyök(1 / g)" képlettel kiszámíthatjuk a kért magasság értékét.
- Vagy, ha esetleg a felhőkarcoló rendelkezik tűzlétrával, akkor megmérhetjük, hogy az a barométer hosszánál hányszor magasabb, majd a barométert megmérve egyszerű szorzással megkapjuk a kívánt eredményt.
- De ha Ön az unalmas, bevett módszerre kíváncsi, akkor a barométert a légnyomás mérésére használva, a földön és a tetőn mérhető nyomás különbözetéből is megállapítható a felhőkarcoló magassága. Egy millibar légnyomás különbség egy láb magasságnak felel meg.
Tudja, itt az egyetemen mindig arra buzdítanak bennünket, hogy próbáljunk eredeti módszereket kidolgozni, ezért kétségtelenül a legjobb módszer a felhőkarcoló magasságának megállapítására az, ha a hónunk alá csapjuk a barométert, bekopogunk a portáshoz, és azt mondjuk neki: "Ha megmondod, milyen magas ez az épület, neked adom ezt a szép új barométert!"
(A történet csattanója, hogy ezt a renitens diákot Niels Bohr-nak hívták, és ő a mai napig az egyetlen fizikai Nobel-díjas dán fizikus.)
Heisenberg a gyorsan vezet az úton, és egy rendőr megállítja. A rendőr
megkérdezi: "Uram, tisztában van vele hogy, milyen gyorsan ment ön?
Heisenberg válasza: "Nem, de pontosan tudom, hogy hol vagyok."
A kádban holtan talált programozós vicc megvan? Csak egy majdnem üres samponosflakon volt nála, amire az volt írva, hogy vizezze be a haját, tegyen rá sampont, öblítse le, ismételje meg.
Az egyik kedvencemet majdnem kifelejtettem:
Miért tévesztik össze a programozók Karácsonyt Halloween-nel? Mert egyik dec. 25, másik oct 31.
ööö, az gépelési hiba, hogy 4 elemű a tömb.
A lényeg, hogy egy nyolcas számrendszerbeli szám nagyon szépen megbújik közöttük, és ha nagyon sok konstans van a forráskód első pár száz sorában, könnyel elsiklik fölötte az ember tekintete.
Na most kérek magyarázatot...
(addig még megy, hogy nem értem, mit kese 5 elem egy négy elemű tömbben, meg persze a 0x18 is homály)
Apropó, melyik a világ legveszélyesebb programozási hibája?
while (1)
{
status = checkRadarStatus();
if (status = 1)
launchNuclearMissile();
}
3x12=36
2x12=24
1x12=12
0x12=18
Ezért gyönyörű, amikor egy rakás konstansdeklaráció között szerepel egy tömb, pl.
const int a[4] = {
243,
213,
052,
142,
195};
Aztarohadt... kellett pár másodperc míg leesett... (gondolom így neked nem kérdés, hogy miért 42 a 6x9
kár, hogy az 1 nem prím de a vicc attól még nagyon jó
A matematika területén prímszámnak, törzsszámnak vagy röviden prímnek nevezzük azokat a természetes számokat, amelynek pontosan két osztójuk van a természetes számok között (maga a szám és az 1). A többi egynél nagyobb természetes számot összetett számnak nevezzük. Magát az 1-et egyik kategóriába sem soroljuk bele (csak egy osztója van). Az általában természetes számnak tekintett 0 ugyancsak nem prím és nem is összetett (minden természetes szám osztója, de nem írható fel prímszámok szorzataként).
És végezetül egy lista, melyet lehet még pótolgatni (nem emlékszem pontosan az összesre, úgyhogy improvizáltam...)
Feladat: bizonyítsuk be, hogy minden páratlan szám prímszám!
Fizikus: 3 prím, 5 prím, 7 prím, 9 mérési hiba.
Kémikus: lássuk csak, próbáluk ki 37-re. Ez az! Prímszám! Sikerült!
Politikus: 3 prím, 5 prím, 7 prím, 9 jövőre lesz prím...
Pszichológus: 9 prím, csak még nem meri tudatosítani magában.
Informatikus: pillanat, írok rá egy programot... 1 prímszám, 1 prímszám, 1 prímszám ...
PR manager: a 7-tel, 29-cel és 71-el végzett kutatások 100%-ban prímszámot mutattak ki.
Bölcsész: nem szégyenled magad, számokat csoportokba sorolni, diszkriminálni? Minden szám egyenlő!
De így nem jó, egy matematikus biztosan nem mondana ilyet. Édesanyád pedig gyűjtögető gondolom...
Én ezt ezekkel ismerem:
Matematikus: 3 prím, 5 prím, 7 prím, innen teljes indukcióval biztos kijön...
Mérnök: 3 prím, 5 prím, 7 prím, 9 mérési hiba; elég adatot megvizsgáltunk, hogy kijelenthessük a tételt.
Biológus: 3 prím, 5 prím, 7 prím, 9 prím
Bölcsész: 2 prím, 4 prím, 6 prím...
(Várom a bölcsészek tippjeit édesanyám foglalkozására )
Erről eszembe jutott:
1 sör nem sör. 2 sör fél sör. 3 sör 1 sör. De 1 sör nem sör...
(Anno kémiatanárom mondta titrálásnál, hogy 1 mérés nem mérés, 2 mérérs fél mérés... Innen az ötlet)
Professzorok utaznak a vonaton, mondjuk Skóciában, és az ablakon kinézve meglátnak egy bárányt.
- Nahát, Skóciában a bárányok feketék! - kiált fel a történész.
- Nono, csak annyit tudunk, hogy léteznek Skóciában fekete bárányok - szól közbe a fizikus.
- Nem! Csak annyit tudunk, hogy Skóciában létezik legalább egy bárány, melynek legalább egyik fele fekete. - szól a matematikus.
---
Három statisztikus vadásznak, meglátnak egy szarvast. Lő az első, 5 méterrel jobbra. A második is, de ő 5 méterrel balra lő mellé. Felkiált boldogan a harmadik: eltaláltuk!
---
Vadásznak az orvosok a tónál.
Amikor a vadkacsák felröppennek, a belgyógyász felemeli a puskáját, de nyomban vissza is ereszti:
- Nem biztos, hogy kacsa.
Tovább várnak, ismét felröppennek a vadkacsák.
A pszichiáter céloz, de õ is leereszti a fegyvert:
- Én tudom, hogy kacsa, de vajon õ is tudja-e magáról?.
Megint csak várnak tovább. Amikor felröppennek a vadkacsák, a sebész
irtózatos tüzelésbe kezd, lelövi az összeset. Odaszól a kórboncnoknak:
- Menj, és nézd meg, van-e köztük kacsa.
Ha már belevágtunk ebbe a témakörbe:
...
Egy számítástechnikai konferencia szünetében három férfi találkozik a WC-ben. Miután mindhárman elvégezték dolgukat, nekifognak kezet mosni.
As első egy egész tekercs papírtörlőt felhasznál, hogy kezének minden egyes négyzetcentiméterét alaposan megtörölje, majd így szól: mi a Microsoftnál ügyelünk arra, hogy semmilyen részletet ne hagyjunk figyelmen kívül.
A második ugyanolyan jól megtörli a kezét, de egyetlen papírtörlővel, majd így szól: mi az Apple-nél odafigyelünk az erőforrások helyes kihasználására is.
A harmadik kézmosás nélkül indul kifele, majd hátraszól: mi Linux-osok nem vizelünk a kezünkre.