Vicclap.hu - viccek archívum, 98 . oldal

Két világháború között panaszkodik egy titkárnő a barátnőjének:
- Szörnyű találmány ez az írógép.
- Miért, pedig olyan gyorsan és szépen lehet vele írni?!
- Ez igaz, de rögtön meghallani, ha nem dolgozom.

- Sikerült leszoknom a dohányzásról, az alkoholról, sőt, még a nőkről is! Átkozott öregkor!

- Uram, a lánya azt mondta, hogy imád engem és hogy hozzám akar jönni feleségül.
- Értem, fiam. És most azt kéred tőlem, hogy adjam áldásomat a frigyre?
- Nem, azt, hogy mondja meg neki, szálljon le rólam.

- Te skizofrén vagy?
- ...mi?
- Igen, ti.

Miután elütött egy gyalogost, az autó tovább megy még 10 métert. A sofőr megáll, kidugja a fejét az ablakon és ordítja:
- Légy figyelmesebb!
A gyalogos rémülten felkel és megkérdezi:
- Miért, tolatni fogsz?

Egy angol és egy skót szomszédok. A skótnak van egy tyúkja, amelyik minden reggel tojik egy tojást. Egy szép napon a tyúk az angol szomszéd udvarára rakja le a tojást. Kijön az angol a kertbe, felveszi a szerzeményt és be akarja vinni a házba. Rákiált a skót:
- Hé, add csak ide azt a tojást! Az az enyém, hisz az én tyúkom tojta!
- Nem úgy van az! Azé a tojás, akinek a kertjében van.
Vitatkoznak még egy darabig, amikor a skótnak támad egy ötlete:
- Tudod, mit? Nálunk az ilyen vitákat úgy szokták eldönteni, hogy én jól orrba váglak, aztán meglátjuk, mennyi idő alatt térsz magadhoz, aztán te is bevered az orrom, és aki rövidebb idő alatt felkel, azé a tojás.
- Rendben. - feleli az angol. - Akkor kezdhetjük is.
A skót nagyot lendít az öklével és tiszta erőből orrba veri az angolt. Az hanyatt esik, az orrához kap, fetreng egy fél percig a földön, majd feltápászkodik és azt mondja:
- Na, most én jövök!
Erre a skót:
- Tudod, mit? Tartsd meg a hülye tojásodat!

A feleségem arra kért, hogy menjek el az orvoshoz és írassak fel valamit, ami jobbá tenné a házaséletünket. Mikor hazajöttem, odaadtam neki a doboz fogyókúrás tablettát, amit felírtak.
Azóta albérletet keresek.

A múltkor a strandon a 9 éves fiam feltűnően bámulni kezdett két csinos fiatal nőt, akik tangás bikiniben napoztak. Ahogy nézte őket, néha fél szemmel rám sandított. Már kezdtem felkészülni, vajon mit fog tőlem kérdezni. Hamarosan a két hölgy felállt, összepakolt és elvonult. Erre a kisfiam csillogó szemmel rám nézett:
- Apa, megehetem azt a csomag cukorkát, amit ott hagytak?

Albert Einsteint sokszor hívták mindenféle fogadásokra, ebédekre, ahol beszédet kellett mondania. Mivel a laboratóriumi munkát többre becsülte az ilyen eseményeknél, egyszer a sofőrjének elpanaszolta, hogy mennyire fárasztja a sok fölösleges beszéd. A sofőr némi gondolkodás után felajánlotta, - mivel ő is számtalanszor hallotta már főnöke beszédeit - hogy majd ő megtartja a beszédet. Mivel a sofőr nagyon hasonlított rá, Einstein nevetett egy nagyot és igent mondott. Zakót és fejfedőt cseréltek és a sofőr megtartotta a beszédet. Néhányan kérdeztek is, de ezekre is kiválóan megfelelt. Ám ekkor felállt egy professzor és kérdezett valami igazán bonyolultat. Ám a sofőr nem esett kétségbe, hidegen ránézett a kérdezőre, majd azt mondta:
- Uram, a kérdése annyira primitív, hogy a sofőrömet kérem meg arra, válaszoljon rá...

Pistike szalad haza és újságolja az anyukájának:
- Képzeld, mama, láttam a papát. Beült a kocsijába a titkárnője, bementek a parkba. Aztán a papa adott egy nagy puszit a néninek, levette a blúzát, a néni segített levenni a papa nadrágját...
Közbevág az anyja:
- Hagyd, kisfiam. Várjuk meg a papát, majd meglátjuk, mit szól hozzá.
Este, vacsora közben aztán Pistike ismét elkezdi, elmeséli a történteket. Az anyja megkérdezi:
- Na, és aztán mi történt?
- Akkor a papa ugyanazt csinálta a nénivel, amit a postás szokott a mamával.