Vicclap.hu - viccek "" keresés eredménye, 269 . oldal

Azért vannak a jóbarátok,
Hogy takarjanak, ha hányok....

- Képzeld mama- újságolta a 17 éves lány az anyjának- heccből feladtam egy hirdetést az újságban: "Csinos, fiatal lány megismerkedne középkorú férfival, szórakozás céljából"
- Ó te csibész! És kaptál rá választ?
- Csak egyet a papától...

Akkora paraszt vagy, hogy a hátadra is búzatábla van tetováltatva!!!

A bolond kötelet húz maga után.
Odamegy a rendőrhöz:
- Nem látta a láthatatlan embert?
- Nem.
- Na ha látja szóljon neki, hogy megtaláltam a kutyáját.

Mama:
- Lilike, légy kedves az új kisasszonyhoz. És mielőtt lefekszel, adj neki puszit.
Lilike:
- Hogy aztán engem is megpofozzon, mint tegnap a papát?

- És miért akar az Egyesült Államokban letelepedni? - kérdezi a bevándorlási hivatal tisztviselője az új jövevényt.
- Nagyon egyszerű. Békésen akarok élni és becsületes munkát végezni.
- Jöhet - hangzik az ítélet. - Ezen a két területen nálunk még nincs túlzsúfoltság.

Kovács öltönyt vesz az áruházban. Amikor felpróbálja, észreveszi, hogy a zakó egyik ujja rövidebb a másiknál. Az eladó felvilágosítja, hogy nem a ruhában van a hiba, hanem őbenne: húzza csak föl a bal vállát a füléig, a jobbot pedig eressze le, ahogy csak tudja, s lám, máris úgy áll a zakó, mintha ráöntötték volna...
Kovács már-már megnyugszik, de fölfedezi, hogy a nadrág egyik szára ugyancsak rövidebb a másiknál. Az eladó rászól: tolja csak ki a csípőjét bal felé, a jobb lábát pedig jól rogyassza be térdben. Lám, máris egyenlő a két nadrágszár hossza!
Kovács fizet és boldogan vonaglik haza az új öltönyben. Szembe ön vele két ruhagyári szakember.
- Látod, öregem, szól az egyik büszke mosollyal, ilyen fejlett a magyar konfekcióipar! Már az ilyen kriplikre is tudnak kifogástalan öltönyöket gyártani!

Két jó barát beszélget:
- Hogy sikerült a tegnapi bankett?
- Ne is kérdezd. Éhes maradtam.
- Hogy lehet az? Azt hallottam, remek ételek voltak!
- Az igaz, de pechemre egy kancsal nő mellé kerültem, aki állandóan az én tányéromból evett.

- Jó napot, Kovács úr, azért jöttem, mert a múlt héten azt ígérte, hogy fizet.
- Érdekes. Maga az egyetlen, aki még hisz nekem.

A százhúsz kilós Róth és a cingár Weiss találkozik. Azt mondja Weiss:
- Négy palacsintát ettem délben és meg se kottyant!
A százhúsz kilós Róth felhúzza szemöldökét:
- Én egy palacsintával jóllakom.
- Egyetlenegy palacsintával?
- Igen... rendszerint a harminchatodikkal.