




Védőügyvéd: Elárulná a korát?
Kicsi idős hölgy: 76 éves vagyok.
Védőügyvéd: Elmondaná, kérem, a saját szavaival, mi történt április elsején éjszaka?
Idős hölgy: Ahogy szoktam, a verandán üldögéltem hintaszékemben a langyos tavaszi estén, mikor egy fiatalember lopakodott oda és leült mellém.
Védőügyvéd: Ismerte őt?
Idős hölgy: Nem, de barátságosnak tűnt.
Idős hölgy: Elkezdte dörzsölgetni a combomat.
Védőügyvéd: Megállította?
Idős hölgy: Nem.
Védőügyvéd: Miért nem?
Idős hölgy: Jó érzés volt. Senki nem tett ilyet velem, mióta az én Albertem húsz éve meghalt.
Védőügyvéd: Mi történt utána?
Idős hölgy: Elkezdte fogdosni a melleimet.
Védőügyvéd: Ekkor leállította?
Idős hölgy: Nem, természetesen nem!
Védőügyvéd: De miért nem?
Idős hölgy: Az érintésétől élőnek és izgatottnak éreztem magam. Évek óta nem éreztem ennyire jól magam!
Védőügyvéd: És mi történt ezután?
Idős hölgy: Ó, hát hanyatt dőltem és mondtam neki, hogy tegyen magáévá, most!
Védőügyvéd: És megtette?
Idős hölgy: A pokolba is, nem! Felkiáltott: "Április bolondja!" És ekkor én lelőttem a kis szarházit...
A Flinstone család két főszereplőjének, Vilmának és Irmának a lánykori neve Wilma Slaghoopal és Betty Jane Mcbricker.
Az egyik diákot és az anyját behívja az igazgató.
- Elég volt, asszonyom, a kis Sanyi megint kórházban van.
- És miért?
- Az ön fia matt.
- Ó,... már megint!
A gyerek közbeszól:
- Jó, sajnálom, hogy egy karóhoz kötöztem Sanyika lábát.
- Tudod, hogy nem csak erről van szó. - fűzte hozzá a diri.
- Jó. Akkor sajnálom, hogy egy karóhoz kötöztem Sanyika lábát, adtam neki egy fűrészt, és azt mondtam neki, hogy mérget tettem a tejébe, és csak akkor kapja meg az ellenmérget, ha levágja a lábát.
Orvos a szülés után:
- Gratulálok a kislányukhoz, hölgyem.
- De én azt hittem, hogy fiú!
- Hopp, akkor rossz helyen vágtam el!