Vicclap.hu - viccek archívum, 483 . oldal

- Hogy mondod másképp: lehánytad a cipődet?
- Róka fogta csuka...

Volkwagen kisbusz megy az úton, megállítja a rendőr:
- Gratulálok, a hónapban Ön az első, aki nem követett el szabálysértést! Ötezer forint jutalmat kap a rendőrségtől!
- Ááh, kösz.
- Csak úgy kiváncsiságból, mire költi majd?
- A'sziszem leteszem a jogsit.
Az anyósülésről megszólal a feleség:
- Áá, biztos úr, ne is figyeljen az uramra, kicsit félrebeszél, ha iszik.
A süket anyós megszólal a hátsó ülésről:
- Ez egy rendőr? Mondtam, hogy nem a lopott kocsival kellett volna jönni!
Ekkor egy felettébb gyanús külsejű, turbános, szakadt férfi száll ki a csomagtartóból:
- Esz ittem mán á hatál?

Egy amerikai turista nézelődik a zöldségesnél:
- Hmm... Ez mi?
- Répa!
- Ez répa?Nálunk sokkal nagyobbak a répák! És ez mi?
- Krumpli!
- Ez krumpli? Nálunk sokkal nagyobbak a krumplik!
A zöldséges feje már dagad.....
A vevő rámutat a görögdinnyére...
- És ez mi?
- Borsó b@zzeg!!!

A magyar nemzeti tizenegy:

Kapus: Lékó Péter (ritkán mattolják) .
Hátvédek: Lagzi Lajcsi (nehéz mellette elmenni), Máté Krisztina (nála „Nincs kegyelem!”), Vágó István (sok embert késztetett már megállásra), Friderikusz Sándor (mindenhol ott van).
Középpályások: Grespik László (ha a labdát is olyan szorgosan adja be, mint a bírói keresleteket…), Kiszel Tünde (az Activityben számtalanszor megcsodálhattuk a „Passz”-szát), Stohl András (kedvére száguldozhat) .
Csatárok: Simek Kitty (a gyilkos lövések nagymestere), Erdei Zsolt (egy az egyben bárkit megver) és végül Dévényi Tibor (pontos labdák + bármit kér tőle Lothar Matthäus, Tibi bácsi elintézi!).

Bácsika elmegy az életbiztosítóhoz, és az ott lévő hölgy megkérdezi:
- Hány éves, bácsika?
- 102 éves vagyok.
- 102?! És a maga korában életbiztosítást akar kötni? Tudja mit? Jöjjön vissza holnap.
- Holnap nem jó. Akkor lesz az apám születésnapja.
- Az apja születésnapja!? Hány éves az apja?
- 139.
- Akkor jöjjön vissza a jövő héten.
- Jövő héten végképp nem jó. Akkor lesz a nagyapám esküvője.
- A nagyapja esküvője!? Hány éves a nagyapja??
-164.
-És az ő korában megakar házasodni!?
-Nem akar, de a szülei erőltetik....

Az aranyhal elmegy szabadságra, s addig megkéri a cápát, hogy ugorjon a helyébe, teljesítse a jókívánságokat. A cápa elfogadja az ötletet.
Hamarosan kifogja egy hapsi, mire a cápa elmagyarázza neki, hogy az aranyhalat helyettesíti, és most ő teljesíti a kívánságokat.
- Azt kívánom, bárcsak a földig érhetne a farkam! - mondja a férfi.
A cápa pedig leharapta a lábait...
- Na, mostmár földig ér.

Az oviban a gyerekek rajzolgatnak, az óvónéni körbejár és megszemléli az alkotásokat. Megkérdezi Zsuzsikától:
- Kislányom, te mit rajzolsz?
- Istent.
- De Zsuzsika, senki nem tudja, Isten milyen is valójában.
- Ha várnak egy percet, megtudhatják.

Douglas Adams: Keksz

Ez az egész tényleg megtörtént egy valós személlyel, és ez a valós személy én vagyok. Épp a pályaudvarra mentem.
Ez 1976 áprilisában volt Cambridge-ben, Angliában. Kicsit korán érkeztem. Rosszul tudtam a vonat indulását.
Vettem magamnak egy újságot, hogy megfejtsem a keresztrejtvényét, meg egy kávét és egy csomag kekszet.
Odamentem, és leültem egy asztalhoz. Azt akarom, hogy elképzeljék a helyszínt. Nagyon fontos, hogy maguk előtt legyen a kép. Itt az asztal, az újság, a csésze kávé, a csomag keksz. Egy fickó ül velem szemben. Teljesen
átlagos kinézetű, öltönyben, aktatáskával. Nem úgy tűnt, mintha valami különös dologra készülne. A következőt csinálta: hirtelen előrehajolt, felvette a csomag kekszet, kinyitotta, kivett egyet és megette.


Na most, azt kell mondjam, ez az a dolog, amit az angolok nagyon rosszul kezelnek. Semmi sincs a hátterünkben, neveltetésünkben, oktatásunkban, ami megtanítana bennünket, hogyan bánjunk azzal, aki fényes nappal az orrunk elől ellopja a kekszünket. Tudják, mi történne, ha ez Los Angeles belvárosában történt volna? Villámgyors tűzharc kerekedne, helikopterek érkeznének, a CNN, tudják... De végül, azt tettem, amit minden rámenős angol tett volna: nem vettem róla tudomást. Az újságba mélyedtem, kortyintottam egyet a kávémból, próbáltam egy megfejtést kitalálni a lapban, semmi mást nem tudtam csinálni, és azon gondolkodtam: "Mit fogok csinálni?"

Végül azt gondoltam, "Nincs más hátra, meg kell tennem", és nagyon erősen próbáltam nem észrevenni a tényt, hogy a csomag rejtélyes módon már nyitva van. Kivettem magamnak egy kekszet. Gondoltam: "Ezzel lefegyvereztelek!" De nem, mert néhány pillanat múlva megintcsak ugyanazt csinálta. Vett még egy kekszet. Miután az első alkalommal nem szóltam, másodszorra valahogy még körülményesebbnek tűnt előhozakodni a témával. "Ne haragudjon, nem tehetek róla, de észrevettem, hogy..." Úgy éreztem, ez nem igazán működik.

Így mentünk végig az egész csomagon. Amikor azt mondom, hogy az egész csomagon, mindössze körülbelül nyolc darabra gondolok, de nekem egy egész életnek tűnt. Ő vett egyet, én is vettem egyet, ő vett egyet, én is vettem egyet. Végül, amikor befejeztük, ő felállt és elsétált. Illetve előbb jelentőségteljes pillantást váltottunk, aztán ment el, én meg megkönnyebbülten felsóhajtottam és kényelmesen hátradőltem.

Néhány pillanat múlva beérkezett a vonat, úgyhogy felhajtottam a maradék kávémat, felálltam, felvettem az újságot, és az újság alatt ott volt a kekszem. Az a fantasztikus ebben a történetben, hogy valahol Angliában az utóbbi negyedszázadban élt egy tökéletesen átlagos fickó pontosan ugyanezzel a történettel, csak ő nem ismeri a csattanót.

Még anno volt egy porszívómárka, melyet úgy hívtak, hogy Erika. Reklámozták, méghozzá ilyen szöveggel:
Ne verje ki, ne rázza ki, Erikával szívassa ki!
Nem sokkal később betiltották a reklámszöveget.

- Pszichopata gyilkos keres lányt rövid távú kapcsolatra
- Félénk fiú keres... hmmm... izé... nem érdekes