Vicclap.hu - viccek archívum, 482 . oldal

- Miért több millió dolláros a telefonszámla?
- E.T. hazatelefonált.

A pszichiáter meglátogatja a betegeit. Bemegy a szobába, látja, hogy az egyik ember hadonászik a levegőben, a másik pedig fejjel lefelé lóg a mennyezetről. Kérdezi a hadonászótól, hogy mit csinál.
- Nem látja, hogy épp egy deszkát próbálok kettéfűrészelni? - hangzik a válasz.
- És a barátja mit csinál ott fejjel lefelé lógva? - kérdi az orvos.
- Ja, ő lámpának képzeli magát. - feleli a beteg.
- Nem szólna neki, hogy fejezze be, már egészen lila a feje! - jegyzi meg a doki.
- Mit akar? Hogy sötétben fűrészeljek?

Egy részeg férfi egy szombat este bejelentkezik egy szállodába. Felmegy a szobába, lefekszik aludni. Amikor felébred nagyon rosszul érzi magát. Felhívja a szobaszervízt és kér egy üveg whiskey-t meg egy vasárnapi újságot.
A szobainas nagyon sokára érkezik meg, a férfi megjegyzi:
- Biztos nehéz lehet ebben a városban vasárnap whiskey-t szerezni!
- Nem uram, whiskey-t könnyű találni, csak kedden vasárnapi újságot nem!

Egy férfi kimegy az anyósáért a reptérre. Mivel a mama meglehetősen feledékeny, így szól hozzá a veje:
- Köszönjük, hogy eljött! Jó utat!

Egy matematika tanár megy az úton. Megtámadja 3 bűnöző, de hirtelen a bokorból előbukkan egy fekete köpegyes, maszkos ember és megmenti.
Ekkor a tanár megszólal:
- Ki vagy te?
A megmentő nem válaszol, csak egy nagy Z-betűt vés a falba.
- ÁÁÁ!!!!!Köszönöm, hogy megmentettél, egész számok halmaza.

1. Az alliterációk az alkotásban alapvetően alkalmazhatatlanok.
2. Kerüld a kliséket, mint a pestist, hiszen valamennyi lerágott csont csupán.
3. Idegen szavakat ne használj, csak úgy furtonfurt-srévizavé.
4. Az ember soha ne általánosítson.
5. Kerüld az idézeteket, hiszen ahogy Ralph Waldo Emerson is megmondta: "Gyűlölöm az idézeteket. Azt mondd, amit mondani akarsz!?"
6. Az összehasonlítások ugyanolyan rosszak, mint a klisék.
7. A közönségesség szívás. (Profanity sucks).
8. Ne légy szószátyár, sose használj több szót a szükségesnél, mivel ez nagymértékben felesleges és lényegtelen, ráadásul semmi szükség arra, hogy a kelleténél bővebben fejtsd ki azt, amit néhány egyszerű szóval is elmondhatna egy normális ember.
9. Légy többé - kevésbé specifikus.
10. A túlzás mindig százmilliószor katasztrofálisabb, mint a korrektség.
11. Egyszavas mondatok? Törölni!
12. Az analógia éppolyan felesleges az írásban, mint a toll a kígyón.
13. A passzív szerkezet kerülendő.
+1. Kinek van szüksége szónoki kérdésekre?"

1. A Gazdálkodj okosan-ban bár két körön belül megvan a berendezett lakásod, nem veszed meg a győzelemhez szükséges CSÉB-biztosítást.
2. Barkochbázás közben minden kérdésre ½Közöd, köcsög?½-gel válaszolsz.
3. Ha hatan vagytok a pingpongasztalnál, párosozni akarsz, ha hárman, egyesezni, ha ketten, akkor meg nem viszel ütőt.
4. Rágót ragasztasz az NDK-s rulettkerék aljára, ezért a gyerekek egész este az asztallal kell hogy pörgessék.
5. Pirospacsi közben, ha te jössz, befelé fordítod a pecsétgyűrűd.
6. A céges ismerkedés közben mindenkinek beleüvöltöd a nevét a mikrofonba, meg hogy hány gyereke van.
7. A lottózóban elmondod, hogy sokkal nagyobb a matematikai esélye annak, hogy valaki erőszakos halállal haljon meg, minthogy ötöse legyen a lottón, ezért azt javaslod mindenkinek, hogy inkább menjen haza és féljen.
8. Biliárd közben minden golyót a hátad mögül játszol meg, aminek következtében kiborul egy korsó sör, felszakad a posztó, és a barátaid szemlesütve kérnek bocsánatot attól a rockertől, akit a bőrkabátját átszúrva májon vágtál.

Egy rendkívül csinos fiatal hölgy repülőgépen tér haza Svájcból. Egy pap melle szol a jegye, akit megszólít.
- Bocsánat Atya, megtenne nekem egy szívességet?
- Természetesen kisasszony, mit tehetek Ónért?
- Van egy dilemmám. Vettem magamnak egy remek elektronikus szőrtelenítő berendezést. Nagyon sokat fizettem érte. Jóval meghaladja a vámmentesen bevihető értékhatárt és attól felek, hogy elkobozzak. De Ön talán titokban át tudna vinni számomra a vámon a reverendája alatt.
- Valóban át tudnám vinni drága, de figyelmeztetnem kell, hogy meg sohasem voltam képes hazugságra.
- Önnek olyan becsületes a képe, hogy öntől sohasem fognak kérdezni semmit-monda a hölgy és mar át is adja a szőrtelenítőt.
Leszállás után az Atyára kerül a sor a vámvizsgálatnál.
- Atya, van Önnek bármiféle vámköteles áruja? - kérdezi a vámtiszt.
- A fejem búbjától a derekamig semmiféle vámolni valóm sincs fiam.
A választ furcsállotta a vámtiszt, és tovább kérdezi:
- És deréktól lefele?
- Van egy csodálatos szerkezetem, ami nők szolgálatára rendeltetett, de használva meg sohasem volt.
A vámtiszt fuldokolva a nevetéstől:
- Rendben van, tessék továbbmenni Atya. Kérem a következőt!

A kisfiút már egy ideje foglalkoztatta a kérdés. Sokat hallott róla a tv-ben és a rádióban, de nem nagyon értette. Egyik nap odament édesapjához, és megkérdezte tőle:
- Apa, mi az a politika?
Az apja leültette, és példákkal elmagyarázta...
- Figyelj, fiam. Én hozom haza a pénzt, tehát én vagyok a KAPITALIZMUS. Anyád ügyel a pénzre, tehát ő a KORMÁNY. Nagyapád ügyel arra, hogy minden rendben legyen, tehát ő a SZAKSZERVEZET. A babysitter a DOLGOZÓ OSZTÁLY, és mi mindannyian azért dolgozunk, hogy Te, a NÉP jól érezd magad, és minden rendben legyen. A pár hónapos kisöcséd pedig a közös JÖVŐNK.

A kisfiú elraktározta a hallottakat, és elment aludni. Éjjel arra ébred, hogy az öccse "telerakta a pelenkáját" és sír. Felkel és szólni akar az anyjának, de az olyan mélyen alszik, hogy nem bírja felkelteni. Bemegy szólni a babysitternek, de látja, hogy az apja éppen hempereg vele az ágyban, miközben a nagyapja kukucskál be az ablakon. Senki sem veszi észre, hogy ő is ott van, így visszamegy aludni.

Másnap kérdezi az apja, hogy el tudja-e mondani a saját szavaival, hogy mi is az a politika. A kisfiúnak eszébe jutnak az éjszaka látottak, s így szól:
- A politika az, amikor a kapitalizmus kihasználja a dolgozó osztályt, amit a szakszervezet csak tétlenül bámul. A kormány alszik, a néppel senki sem törődik, és a közös jövőnk nagy sz@rban van...

A kávéházban egy francia fogyasztja a reggelijét: kávé, kifli, vaj és dzsem az asztalon, amikor megjelenik egy rágógumizó, tipikus amerikai férfi és se szó, se beszéd, leül az asztalához. A francia ügyet sem vet rá.
Egy idő múlva az amerikai nem bírja tovább:
- Ti franciák, mindig megeszitek az egész kiflit?
- Persze - morogja mogorván a francia.
Az amerikai kifújja a rágóját, megvárja, míg szétpukkan, majd így folytatja:
- Mi az Államokban csak a belsejét esszük meg - csámcsogja. A héjat konténerbe gyűjtjük, újra feldolgozzuk, kiflit sütünk belőle, és eladjuk Franciaországba.
A francia csak hallgat. Ám az amcsi csak nem hagyja abba a piszkálódást:
- Dzsemet esztek a kiflihez?
- Hát persze! - vakkantja oda a francia.
- Mi nem - mondja az amerikai hangosan kérődzve. - Mi odaát friss gyümölcsöt eszünk reggelire, a héját konténerbe gyűjtjük, újra feldolgozzuk, dzsemet főzünk belőle, és eladjuk a franciáknak.
- És mit csináltok a használt kotonokkal? - kérdezi a francia.
- Természetesen kidobjuk őket! - vágja rá az amerikai.
- Mi nem - válaszol a francia. - Mi összegyűjtjük a gumijainkat,
újrahasznosítjuk, rágógumit készítünk belőle és eladjuk az USÁ-ba.