Vicclap.hu - viccek archívum, 1806 . oldal

- Képzeld, megvertem egy sakk bajnokot és egy pingpong bajnokot.
- Az lehetetlen!
- De igaz. A sakk bajnokot pingpongban, a pingpong bajnokot meg sakkban.

- Doktor úr, komoly baj van a feleségemmel. Mostanában állandóan magában beszél.
- Ne aggódjon, az enyém is. De ő azt hiszi, hogy odafigyelek.

- Mutassa az ajánlólevelét! - mondja az igazgató az új titkárnő jelöltnek.
- Rendben. - feleli a lány. - De mi lesz, ha közben benyit valaki?

- Jó napot kívánok, aranyhaluk van?
- Igen.
- És mennyibe kerül egy?
- Ezer forint.
- Akkor inkább ezüstöt kérek.

Az amik kiképeznek egy katonát, szupertitkos diverzáns akciók végrehajtására. Át is dobják a ruszkikhoz, hogy ott aztán, a "beolvadás" után szabotázs akciókat hajthasson végre. A katona fedőneve: Szergej.
Szergej beilleszkedik az új környezetbe, s minden tekintetben tökéletes kiképzésének köszönhetően még túl is szárnyalja az oroszokat.
Az első héten, kiképzés Szibériában, röpködnek a mínuszok, de Szergej fogvacogás nélkül, akár ingujjban is remek teljesítményt nyújt. A gyakorlat után hívatja a parancsnok.
- Parancsára, ezredes elvtárs!
- Szergej! Te nagyon bírod a hideget, de valamiért úgy érzem, nem vagy közénk való. Na mindegy. Lelépni!
A következő hónapban, kimenőt kapnak, hogy egy kis mulatozással vezessék le a kemény katonaélet fáradalmait. Folyik a vodka üvegszámra, részeg, alkoholmérgezéstől ájult katonák mindenütt, de Szergej csak issza a nedűt, mintha víz volna. A mulatozás utáni napon, ismét hívatja a parancsnok Szergejt.
- Parancsára, ezredes elvtárs!
- Szergej! Azt már tudjuk, hogy bírod a hideget. Most már azt is tudom, hogy úgy bírod a vodkát, akár csak jómagam, ifjúkoromban, de valahogy még is az az érzésem, nem vagy közénk való. Lelépni!
Néhány hét múlva bált rendeznek Lenin elvtárs születésnapjának tiszteletére. Hogy a mulatság még nagyobb legyen, táncversenyt rendeznek. Járják a katonák, járják, míg a fáradtságtól össze nem esnek, de Szergej, mintha csak könnyű sétán lenne a Vörös-téren, járja és ropja a bál végéig. A bál utáni reggelen, hívatja ismét a parancsnok.
- Parancsára, ezredes elvtárs!
- Szergej! Te nagyon bírod a hideget! Iszod a vodkát, mint jómagam, ifjúkoromban. Úgy járod a táncot, hogy senki nem érhet a nyomodba, de nem vagy közénk való, most már biztosan tudom.
- De hát miért nem, ezredes elvtárs?
- Azért Szergej, mert fekete vagy.

Három idős férfi üldögél a parkban, és arról beszélgetnek, kinek a legjobb a memóriája. Az egyik azt mondja:
- Én még emlékszem az első napra, amikor iskolába mentem.
- Az semmi! - teszi hozzá a másik. - Én még azt sem felejtettem el, milyen volt az első napom az óvodában.
Erre megszólal a harmadik:
- Fiúk, én még arra is emlékszem, hogy az iskolai bálba még apámmal mentem el, aztán haza meg már anyám vitt.

Két srác beszáll a liftbe. Kérdi az egyik:
- Első emelet?
- Nem, Beatrice.

Egy családhoz hazalátogat az Amerikában élő rokon. Mindenféle történetet mesél a kinti életről:
- Nálunk olyan gyorsak a vonatok, hogy egyszer egy utas pofon akarta vágni az ablakból az állomásfőnököt, és a következő állomás főnökét találta el.
Erre megszólal a házigazda:
- Nálunk meg olyan lassú a villamos, hogy egyszer egy ember öngyilkos akart lenni és a sínekre feküdt, aztán ott halt éhen.

A rendőr elmegy horgászni, hamarosan kifog egy aranyhalat. A hal így szól:
- Ha visszadobsz, kérhetsz tőlem hármat!
- Nem bánom. - mondja a rendőr, és visszadobja. Gondolkozik egy darabig, majd odakiáltja:
- Személyi igazolványát, jogosítványát, forgalmi engedélyét kérem!

- Jean, mi ez a lódobogás?
- Fakó lett a nadrágja, uram.