Vicclap.hu - viccek "" keresés eredménye, 21 . oldal

Felvételi beszélgetés az orvosi egyetemen. Kérdezik a jelentkezőtől:
- Mondja, ha bejut az egyetemre, mi az elképzelése, mit fog csinálni öt évmúlva?
A diák ránéz az órájára, és így felel:
- Nos, most péntek délután 5 óra van. Az azt jelenti, hogy mához öt évre éppen a golfpályán leszek.

Gyerekek írták az óceánról:

1) - Az osztrigák golyóit gyöngynek nevezzük.(Jerry, 6 éves)

2) - A cápák rondák és durvák és nagy fogaik vannak, akárcsak Emily Richardsonnak. Ő többé már nem a barátom. (Kylie, 6 éves)

3) - A bácsikám két másik bácsival és egy nénivel elment halászni, és amikor visszajött, rákja lett. (Millie, 6 éves)

4) - Amikor még a hajók vitorlával működtek, a szél vitte őket keresztül az óceánon. Néha, amikor szélcsend volt, a tengerészek fütyültek, hogy feltámadjon a szél. A testvérem szerint inkább babot kellett volna enniük. (William, 7 éves)

5) - A sellők az óceánban élnek. Szeretem a sellőket. Gyönyörűek, és imádom a fényes uszonyukat, de hogy a fenébe lesznek terhesek? De tényleg? (Helen, 6 éves)

6) - Nem írok az óceánról. A kistesóm állandóan bőg, Apu állandóan kiabál Anyuval, a nővérem teherbe esett, szóval nem jut eszembe semmi, amit leírhatnék. (Amy, 6 éves)

7) - Néhány hal veszélyes. A medúzák csípnek. Az elektromos angolnák megráznak. Biztos tengeralatti barlangokban élnek, szerintem ott csatlakoznak rá a töltőikre. (Christopher, 7 éves)

8) - Amikor úszom az óceánban, a víz nagyon hideg, és ettől összemegy a fütyim. (Kevin, 6 éves)

9) - A nyaraláson Anyu elment vízisízni, de elesett nagy sebességnél. Azt mondja, többet nem vízisízik, mert a víz bement a nagy, kövér seggébe. (Julie, 7 éves)

10) - Az ócen vízből és halakból áll. Hogy a halak miért nem fulladnak meg, azt nem tudom. (Bobby, 6 éves)

11) - A papám tengerész volt, és mindent tud az óceánról. Egy dolgot nem tud csak, hogy miért hagyta ott a tengerészetet és vette el Anyut. (James, 7 éves)

A zeneiskola igazgatója így szól a növendékekhez:
- Gyerekek, ma ünnepeljük Mozart születésnapját. Kegyeletből a mai napon nem játsszuk el egyetlen darabját sem.

A tanítónéni kérdezi Józsikától:
- Na, tudod-e hány nap van egy évben?
- Hét.
- Hét? Gondolkozz csak!
- Szerintem hét.
- Dehogyis!
- Én csak hetet ismerek: hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat, vasárnap. Azt nem tetszett mondani, hogy ismételjem el ötvenkétszer!

A tanítónő kérdezi Pistikétől:
- Mondd, kisfiam, hány vége van egy botnak?
- Kettő.
- Igen. És ha kettétöröm?
- Akkor öt.
- Hogy-hogy öt? Talán négy, nem?
- Nem, tanárnéni, mert ha eltöri, akkor a botnak is vége van.

Matematikaórán kérdezi a tanár Józsikától:
- Ha volna kétezer forintod, és kiadnád kétszázalékos kamatra, mit nyernél vele?
- Azt, hogy mindenki hülyének nézne.

- Mondd, Pistike, mit is magyarázott a biológiatanár, mikor hirtelen összeesett?
- Azt mondta, hogy: "Gyerekek, látjátok, itt van ez az ártalmatlan vizisikló..."

A kisgyerek izgatottan jön haza az iskolából:
- Anyuci, tudod mi vagyok én?
- Nem kisfiam.
- Személyes névmás.

Az iskolában a gyerekeket arról kérdezi a tanítónő, hogy kinek mit dolgozik az anyukája. Az egyik gyerek anyja orvos, a másiké mérnök. A tanító néni a kis Lajcsihoz fordul:
- És a te anyukádnak mi a foglalkozása?
- Anyukám prostituált.
- Micsoda? Na menj csak át szépen az igazgató bácsi irodájába, és mondd el neki ugyanezt.
Lajcsi átmegy az igazgatóhoz, kis idő múlva visszatér az osztályba, és leül a helyére.
- Mit szólt az igazgató, Lajcsi?
- Azt mondta, hogy gazdasági szempontból minden foglalkozásnak haszna van. Adott egy almát, és elkérte a telefonszámunkat.

- Apu, mi az az indiszkrét kérdés?
- Olyan kérdés, amire nem lehet válaszolni.
- Én is erre gondoltam. A tanítónéni folyton ilyeneket tesz fel nekem!