




Két barátnő beszélget. Azt mondja az egyik:
- Már tíz éve vagyunk házasok a férjemmel, és még nem telt el egyetlen nap sem, hogy ne panaszkodott volna a kaja miatt.
- És ez téged nem zavar?
- Már miért zavarna, hogy ő nem szereti a saját főztjét!
Egy fiatalasszony a várandósság kilencedik hónapjában már nagyon nyűgös volt. Úgy érezte, a férje sem elég együttérző. Egyszer dühében azt találta neki mondani:
- Remélem a következő életedben megtudod majd, milyen terhesnek lenni!
Mire a férj azt felelte:
- Remélem, te meg majd megtudod, milyen egy terhes nő házastársának lenni!
Két barátnő beszélget egy kávéházban.
- Te, mióta szivarozol?
- Kábé két hete. Akkor jött haza a férjem a külföldi útjáról, és az egyik hamutálban talált egy szivarvéget.
- Ez felháborító! - mondja Kovácsné a férjének. - Most hallottam a pletykát, hogy briliánsgyűrűt vettél a titkárnődnek.
- Hogyne vettem volna! Hisz Tündike az én jobbkezem. Már miért ne lehetne briliánsgyűrű a jobbkezemen?
A nagyi a fiatalkoráról mesél az unokájának:
- Tudod, amikor húszéves voltam, a szerelmem elment a háborúba. Minden héten írtunk egymásnak levelet. Akkoriban jöttem rá, milyen nagyszerű ember is a nagyapád.
- És akkor mentél hozzá a nagypapához, amikor hazajött a háborúból?
- Nem, nagyapád nem is volt a fronton, ő volt a postás, aki hozta a leveleket.
Az asszony felháborodva fogadja hazaérkező férjét:
- Hogy képzeled, hogy félrészegen jössz haza?
- Nem tehetek róla, elfogyott a pénzem.
- Drágám, mit szólnál, ha elmennénk ma este valahová szórakozni?
- Rendben. Ha te érsz haza hamarabb, kérlek, hagyd az előszobában égve a villanyt.
Egy férfi hazaérkezve újságolja a feleségének:
- Drágám, nagyszerű állást találtam. Reggel 8-tól délután 2-ig tart a munkaidő, havi 140 ezer a fizetés.
- Ez tényleg nagyszerű!
- Na, akkor hétfőn már kezdhetsz is!
Egy társaságban a házassági szerződésről kezdett beszélgetni néhány asszony. Azt mondja az egyik:
- Ó, nekünk a férjemmel nincs ilyesmire szükségünk. Nagyszerű a kapcsolatunk egymással. Ő kommunikáció szakon végzett, én meg színművészetin. Ő nagyon jól elő tudja adni a mondanivalóját, én pedig úgy teszek, mintha figyelmesen hallgatnám.
Két cimbora sokáig kimarad egyik éjjel, és szóba kerül, hogy kinek mit szól otthon a felesége. Azt mondja az egyik:
- Én nem értem, hogy a feleségem hogy csinálja, de ahányszor későn megyek haza, mindig ébren van. Óvatosan nyitom a kaput, lábujjhegyen megyek be a lakásba, nem kapcsolok villanyt sem. Amikor a legnagyobb csendben próbálok beosonni az ágyba, az asszony felugrik, és elkezd ordítozni velem.
- Nem jól csinálod, haver! - mondja a másik. - Én ilyenkor jól becsapom az ajtót, felkapcsolom a lámpákat az egész házban, hangosan lehúzom a vécét, nagy hévvel beugrom az ágyba, megszorongatom a feleségem, és azt mondom neki: "Most azonnal akarlak!" Na, ilyenkor mindig úgy tesz, mintha mélyen aludna.