Vicclap.hu - ADIZS kedvencek

Egy idősebb nőt megállít a rendőr az országúton.
- Valami gond van, biztos úr? - kérdezi a nő.
- Attól tartok, hölgyem, meg kell hogy büntessem gyorshajtásért. Kérem az iratait!
- Sajnos nincs jogosítványom.
- Hogy-hogy nincs?
- 4 éve bevonták ittas vezetésért.
- Valóban? Akkor kérem a kocsi papírjait!
- Azok sincsenek nálam.
- Miért?
- Mert loptam a kocsit.
- Micsoda? Lopta?
- Igen. Leütöttem a tulajt, meghalt.
- Mit beszél? Megőrült?
- Meg akarja nézni? Ott van a hulla hátul a csomagtartóban.
A rendőr a nővel hátramegy a csomagtartóhoz, közben erősítést hív. 5 percen belül meg is érkezik egy nyomozó, előveszi a fegyverét, és rákiált a nőre:
- Asszonyom, azonnal álljon a kocsi mellé, és tegye fel a kezét!
- Valami baj van, biztos úr? - kérdi tőle a nő.
- Azt mondja a kollégám, hogy maga lopta a kocsit és megölte tulajdonost. Igaz ez?
- Micsoda? Megöltem valakit?
- Nyissa fel a csomagtartót!
- Rendben, tessék! - Azzal az asszony felnyitja a tetőt, és látják, hogy a csomagtér üres.
- Ez a maga autója, hölgyem? - kérdezi a fegyveres.
- Igen, itt vannak a papírjaim, nézze! - veszi elő az iratokat a nő.
A közlekedési rendőrnek tátva marad a szája.
- A kollégám azt mondta, hogy nincs jogosítványa sem. - mondja a nyomozó.
- Dehogy nincs! Látja, kérem, az is itt van!
- Nem értem, hölgyem! Most már teljesen össze vagyok zavarodva. Nekem azt jelentették, hogy magának nincs jogosítványa, lopta a kocsit és megölt egy embert.
Mire a nő azt feleli:
- Nahát, még a végén azt is rám fogják, hogy gyorsan hajtottam!

- Hogyan mondod másképp azt, amikor a volt Szovjetunió független tagállamainak földrajzi területe alatt találsz egy színezett vizű állóvizet, melynek partján belső szervet fogyasztasz, és ennek hatására az egyik végtagod hőmérséklete lecsökken?
- "Van egy kék tó a FÁK alatt, ha belet eszem, lehűti a lábamat."

Egy karambol ügyében folyik a tárgyalás a bíróságon. A vádlott ügyvédje szólítja a tanút:
- Uram, ugye, ön látta, hogy történt a baleset?
- Igen, jól láttam.
- Megmondaná, körülbelül milyen messze állt az ütközés helyétől?
- Igen. Pontosan 5 méter 20 centire voltam tőle.
- Honnan tudja ezt ilyen pontosan?
- Onnan, hogy amikor a két kocsi összeütközött, elővettem egy mérőszalagot és lemértem a távolságot. Tudtam, hogy valamelyik idióta a bíróságon úgyis megkérdezi majd.

  Egy család kiköltözik az USA-ba, a kisgyereket beadják az oviba. Az első szülői értekezleten az óvónő mondja az anyukának:
- Vigyék el pszichológushoz a gyereket, megmagyarázhatatlan kegyetlenség, agresszivitás látszik rajta.
- Miért, mit csinált?
- Égő csigát rajzolt - mondja az óvónő.
- Égő csigát? De hát ez igen egyszerű. A magyar gyerekek a csigát így hívogatják ki a házukból: Csiga-biga gyere ki, ég a házad ideki...Talán volt más is?
- Hát, mindenféle sérült madarakat rajzol, például a múltkor egy vak madarat - így az óvónő.
- Hm, hogyan? Ja, igen. Ön nem hallotta azt a kedves magyar mondókát, hogy Csip, csip, csóka, vak varjúcska?
- Na, jó. De a csonka tehén mégiscsak durva.
- Csonka tehén? Hm,..Ja, igen. Egy nagyon helyes kis dalocskánk van: Boci,boci tarka, se füle, se farka...
- Mondja, kedves anyuka, semmi vidám, kedves dalocskát nem énekelnek a magyar gyerekek?
- Dehogynem. Ott van például a Süss fel nap, fényes nap, kertek alatt a ludaink megfagynak...
Basszus!

Öreg székely ül a vonaton, belibeg a kocsiba egy hölgyike, intenzív illatfelhőt húzva maga után.Meg is kérdezi az öreg, hogy mi ez az illat. Mire a hölgy:
- Le fragrance II. a Diortól, Párizsból 50 ml 29.800 Ft.
Hümmög az öreg, erre nem lehet mit mondani, majd pár perc múlva enyhén oldalra dőlve elereszt egy kb. 20 másodperces, lapos szellentést.
A hölgynek könnybe lábad a szeme, enyhén kiakadva kérdezi:
- Jézusom, mi ez a szag?
Mire az öreg:
- Tarkabab, Érmihályfalváról, a Józsitól, fél kiló 8 lej...

Egy házaspár üldögél a presszóban. Az asszony korholni kezdi a férjét:
- Béla, már tízszer mentél oda a pulthoz újabb és újabb pohár konyakért. Mit gondolnak rólad az emberek?
- Semmit, drágám. Mindig azt mondom, hogy neked hozom.

Egy vasárnap délután egy erősen ittas ember a folyóparton szédeleg, és meglát egy papot, aki épp keresztelőt tart. Odamegy és megáll az atya közelében, aki meg is szólítja:
- Gyermekem, készen állsz rá, hogy megtaláld Jézust?
- Persze, hogyne! - feleli a részeg.
- Nos, akkor gyere csak közelebb! - azzal a pap megfogja a fejét, és egy-két másodpercre lenyomja a víz alá.
- Na, gyermekem, megtaláltad Jézust?
- Nem. - bámul bambán a férfi.
A pap megint bemártja a fejét a folyóba, majd amikor felnéz, újra megkérdezi:
- Na, megtaláltad már Jézust?
- Nem.
Harmadjára is megismétlődik a szertartás, most egy kicsit hosszabban. A részeg kiemeli a fejét a vízből, az atya ismét kérdi:
- Most már megtaláltad Jézust?
- Nem! Biztos, hogy itt esett bele a vízbe?

Élt egyszer egy pap, aki esküje letétele után elindult világot látni. Hosszú éveken át vándorolt, mígnem elérkezett egy Isten háta mögötti kis faluba. Itt az általa hirdetett vallásban hittek, de templomuk nem volt; a legközelebbi, majd 25 km-re levő kisvárosba jártak templomba. A pap gondolt egyet, és az egyház támogatását kérve, a falu férfijainak segítségével saját templomot építtetett. Ettől kezdve minden vasárnap ő celebrálta a misét, adta össze a házasodókat és mondott imát a temetéseken. Sok év telt el így.
Egy közönséges mise végeztével, egy kora tavaszi, hűvös vasárnap délelőttön, ahogy kiterelgette a gyülekezetet a templomból és zárta volna be a kaput, a templomkertbe lépett egy ismeretlen férfi. Szakadt ruhájában, koszosan odaállt a pap elé, és azt mondta:
- Pap, kérlek, légy jó, és adj egy fél citromot! - a pap jó volt, és bár kicsit furcsállta a dolgot. Hátrament a paplakba, elővett egy citromot, félbe vágta, majd kivitte a férfinak és odaadta neki, aki hálásan tekintett vissza rá. Azonban a pap oldalát furdalta a kíváncsiság. Azt kérdezte:
- Fiam, miért kell neked ez a fél citrom? - a férfin erre jeges rémület lett úrrá, és mielőtt a pap egy szót szólhatott volna, kirobbant a templomkert kapuján, és elszelelt.
Egy héttel később, megint csak kifele jövet a templomból a pap megint szembe találta magát a templomkertben a fickóval. Az így szólt:
- Pap, kérlek, légy jó, és adj egy fél citromot! - a pap meglepődött, mind a férfi újabb felbukkanásán, mind az újabb, furcsa kérésen. Persze azért jó volt, hátra ment a paplakba, és hozta a fél citromot. A férfi kezébe nyomta, de rögtön rá is kérdezett:
- Itt van fiam, de kérlek, áruld el, miért kell neked ez a fél citrom? - a férfi láthatóan megrémült, és rögtön elfutott, azonban a pap sem volt rest, utána eredt. Csakhogy nem volt igazán jó kondícióban, még sosem futott ennyit és ilyen gyorsan, hát a falu végében kifulladt, és csaknem elájult. Arra gondolt, hogy hátha a jövő héten is eljön a különös alak, és akkor érdemes lenne tudnia tartani vele a lépést. Így hát a következő hetet szorgalmasan futóleckékkel töltötte. Megérte, mert, ahogy gondolta, a következő vasárnap ismét belépett a templomkertbe a furcsa idegen. A pap meg sem várta a kérését, jó volt, és hozta a lakából a fél citromot. A férfi e szavakkal fogadta:
- Köszönöm, pap, hogy jó voltál, és adtál egy fél citromot.
- Szóra sem érdemes, fiam, felelte a pap, de kérlek, áruld el, miért kell neked!? - a férfi már futott is kifele, de a pap szorosan a nyomában volt. Sokáig futottak, a pap már kezdett nagyon kifáradni, mire egy széles, sebes folyóhoz értek. Az idegen gondolkodás nélkül a folyóba vetette magát, és átúszta, majd eltűnt futva a túlparton. A pap nem tudta követni, mert nem tudott úszni. Bosszankodva tért haza.
A következő hetet azzal töltötte, hogy naponta a 25 km-re levő kisváros uszodájába járt gyakorolni. Izgatottan várta a vasárnapot; most már biztos volt benne, hogy a fura szerzet újra ellátogat hozzá.
Vasárnap, ahogy bezárta a templomot, megnyikordult a kertkapu, és belépett a férfi:
- Pap, kérlek, légy jó, és adj egy fél citromot! - a pap jó volt, hátrament, (felhúzta az úszónadrágot és a futócipőt is), fogta a fél citromot, és kivitte az idegennek:
- Itt van, fiam, de áruld már el, kérlek, mire kell ez neked? - a fickó megrémült, kirontott a kapun, a pap sebesen utána. Elérték a folyót, a férfi átúszta, a pap utána. A túlparton futott tovább, a pap követte. Egészen egy mély szakadék szélén álló, magas fáig futottak. A fickó macskaügyességgel felmászott, ám a pap nem tudott fára mászni, a földön maradt. Szitkokat szórt mindenre, ahogy baktatott hazafele. A következő héten a falubeliek furcsállva nézték, ahogy a pap minden nap a templom kertjében a fákra mászik, ide-oda ugrál, és egészében véve igen furcsán viselkedik. De a papot nem érdekelte, megszállottan gyakorolt, készült a találkozásra. Vasárnap már a mise előtt felvette reverendája alá az úszónadrágot és a futócipőt. Sőt, jó volt, és még a fél citromot is előre a zsebébe tette. Az átlagosnál jóval gyorsabban celebrálta a misét, és amint lehetett, megszabadult a gyülekezettől, és bemelegítésbe kezdett. Pontban, amikor a misének rendesen végződnie kellett volna, a kertkapun belépett az idegen férfi.
- Pap, kérlek, légy jó, és ... - a pap már nyújtotta is a fél citromot, miközben visszakérdezett:
- Fiam, mire kell ez neked, az isten szerelmére? - a férfi megrémülve rohant el, a pap utána. Futottak a folyóig, átúszták, futottak tovább a fáig, felmásztak rá. Itt a pap csaknem elkapta a figura grabancát, amikor az elkapott egy indát, és átlendült a szakadék túlsó oldalára. A pap azt hitte, idegbajt kap, de ekkor megpillantott egy másik indát. Nosza, megragadta, és átlendült ő is a szakadékon. Ott azonban nem várt akadályba ütközött: egy repülőgép-temető volt ott, ahol az egyik roncsban elzárta magát a férfi. A pap dühöngve járta többször is körbe a roncsot, de a szilárdan lezárt oldalajtón kívül nem talált bejáratot; azt kellett valahogyan kinyitnia. Csaknem őrjöngve tért haza. A következő hét minden napját a falu lakatosánál töltötte, ellesve a zárak kinyitásának minden lehetséges módját.
Vasárnap futócipőben, úszónadrágban, hátán vízhatlan hátizsákba rejtett feszítővassal, lángvágóval, tolvajkulccsal és fúrógéppel tartotta a misét, majd kiállt a templom elé, várva az idegent. Amaz csakhamar meg is érkezett.
- Pap, kérlek, légy jó, és adj egy fél citromot!
- Itt van, fiam - nyújtotta a pap, mert jó volt, de közben cselesen megragadta a férfi csuklóját, magához húzta, és megszállottan villogó szemmel kérdezte:
- De mire kell ez neked? - a fickón pánik-félelem lett úrrá, kitépte magát a pap kezéből, és elrohant, de a pap nagyon szorosan ott volt a nyomában. Száguldottak a folyóig, gyorsan áttempóztak rajta, futottak tovább a fáig, nyakukat törve másztak fel rá, egymás után átlendültek a szakadékon, a férfinak alig sikerült bezárnia a roncs ajtaját a pap előtt. Ő azonban nem állt meg, lekapta hátizsákját, elővarázsolta a szerszámokat, és ügyködni kezdett a zárral. Egy óra nem telt bele, a nehéz ajtó nyikorogva feltárult. Odabent az idegen rémülten vacogott, nagyon félt a pap ádáz és diadalittas tekintete láttán. A pap lassan odalépdelt a fickó elé, leguggolt, és nagyon halkan, barátságos mosolyra váltva, szelíden megkérdezte:
- Fiam. Hetek óta kérsz tőlem fél citromot minden vasárnap. Nagyon szívesen adok, akár a jövőben is még többet, csak azt az egyet kérem tőled, hogy áruld el nekem: mire kell neked?
- Rendben van, pap... - érkezett a remegő hangú felelet. - Elmondom neked, de kérlek, légy jó, és ne mond el senkinek! - a pap jó volt, és nem mondta el senkinek...

Az autószervizbe behoznak egy autót, azzal a panasszal, hogy kanyarodáskor furcsa hangot ad. A szerelő elviszi kipróbálni, tesz vele néhány kanyart, majd visszahajt a műhelybe. Egy perc múlva leadja a főnökének a kész kocsit és a munkalapot. A főnök ezt olvassa:
"Elvégzett javítás: Tekegolyó eltávolítása a csomagtartóból."

Muldoon úr egy kis faluban élt, Írországban, egyetlen társa a kutyája volt. Egyszer szegény öreg eb kilehelte a lelkét. Elment Muldoon a falu papjához, és megkérdezte tőle:
- Atyám, szegény jó kutyám kimúlt. Mondana-e az emlékére egy szép búcsúbeszédet?
- Fiam, mi nem tartunk állatoknak szertartást. Kint a falu szélén van egy baptista egyház, a Jóisten tudja, ők miben hisznek. Talán hozzájuk fordulhatnál...
- És mit gondol, atyám, ötezer font elég adomány lesz nekik a szertartásért?
- Jaj, fiam, hát miért nem azzal kezdted, hogy katolikus volt a kutyád?