Vicclap fórum téma:Dumaláda

:) Gondolj csak bele! Akár aigneri magasságokba is juthattál volna.... Együttérzek veled. :) Derűs estét!

látod ezt hívják eltékozolt tehetségnek:)

huh...
meteorológusként akár médiasztár is lehettem volna...

legalább egy csomó információval lettünk gazdagabbak, mivel utánalvastunk a témának. ami jó dolog. főleg, hogy ez valamivel még érdekesebbek is annál, mint hogy az aktuális médiasztár éppen mikor mit és hogyan:)

Jól jelzi az általatok talált két idézet, hogy ezek csak feltételezések.
Más téma: mi is tanultunk többféle gömbvillám elméletet, de nem tudják, melyik a jó. (az egyik értelmesebb fajta a mágneses örvény elmélet; jól is hangzik :) A tudósok gyártják az elméleteket, de csak sötétben tapogatóznak.

Az elméletek tényként való beállítása eléggé jellemző szerintem. A tudósok biztos óvatosabban fogalmaznak, de az újságírók (ill. médiában dolgozók) a 0 (szak)értelmük miatt mindent tényként közölnek. Még a kérdéseket is. :)

"én azt hittem a szél az szél, a zivatar meg már eső is:)"
:) Szép mondat. Igen, azt kihagytam, hogy a zivatar a "minden áldás együtt", vagyis legalább eső és villámlás. (akár széllel együtt)

NevemTeve: :) Így van! Nagyszerű lehetőség. Csak a keresőt kell tudni használni, meg azt, hogy épp mit szeretnénk bebizonyítani. ;)
Nyugodtan bele lehet kotyogni a beszélgetésekbe, azért vannak. :) Engem hivatásszerűen nem érdekelne az időjósság, de érdekességként megteszi.

Ifjabb koromban (sok egyéb között) időjós akartam lenni, (később jóatyám erőteljes befolyására olyan pályát választottam, amiből meg lehet élni) így foglalkoztam a témával egy keveset, s ezért bátorkodtam belekotyogni.

De ami a neten fellelhető szakirodalmat illeti, könnyedén be lehet bizonyítani segítségével bármely állítást, vagy annak tökéletes ellenkezőjét is ;-)

nagyonfincsi:)

én azt hittem a szél az szél, a zivatar meg már eső is:)
az is igaz viszont, hogy aki szelet vet, az vihart arat:)

az ütközéses témát külön írtam a villám témától(az csak egy idézet volt) de igazad van, akár írhattam volna találkozást is vagy kontaktus, vagy egy csomó mást is.

mindketten csak azt tudjuk amit olvastunk, hallottunk. sajnálatos módon nem tartozom a többszáz tudós közé akik ilyesmivel foglalkoznak, így nehéz eldöntenem, hogy neked higgyek, vagy annak amit én olvastam. ha ők sem tudják, akkor akárhogy is lehet. ezekkel a tanult és utánaolvasott dolgokkal az a baj, hogy néhány évenként időnként kitalálják, hogy mégsem egészen úgy van ahogy eddig hitték. meg időnként a tudósok az elképzeléseiket tényeknek állítják be és van hogy kiderül tévedtek. akik meg hittek nekik azok úgy jártak. egyszer itt már beszélgettünk arról, hogy mennyire nehéz eldönteni valamiről, hogy tudomány vagy sarlatánság. ez is közel áll hozzá.

Idézgető
Egyik feleségemmel sem volt szerencsém. Az első elhagyott engem, a második meg sajnos nem.
- Patrick Murray

:) Akinek semmi sem jó...

:-D
Énisilyenlazamunkahelyetakarok!

http://vicclap.hu/pic/2669/
Csak azért, hogy senki ne mondhassa, hogy már csak a meteorológia az egyetlen téma. ;) Persze mégis. Ez a szőke ciklon... Hmmm... :)

"A levegő a villámcsapás közelében melegebb, mint a Nap felszínén."
Igen, 30.000 C-fok valamivel több, mint 6000. :)

A villámvédelem tanárunk igyekezett tisztába tenni a fogalmakat már az első órán: a vihar csak szél; ha van elektromos kísérő jelenség, az már zivatar.

"a viharok úgy általában a hideg és a meleg levegő ütközésétől jönnek létre"
Villámlás előfordulhat vulkánkitörések után a porfelhőben is. Zivatarfelhő leggyakrabban akkor alakul ki, amikor a hidegfront utoléri a melegfrontot, és a hideg levegő felfelé löki a meleg levegőt. Ez egy heves folyamat.
Azért azt fontos leszögezni, hogy ugyan ütközést írtál, de a töltésszétválasztódásnak semmi köze a légtömegek súrlódásához. Elterjedt tévhit.

Bár nem zárom ki a lehetőségét, hogy a magyarországi tornádók kialakulása a gyökeresen eltérő éghajlati viszonyok miatt eltérhet az USA-beliektől. Az viszont szerintem elgondolkodtató, hogy csak az utóbbi időkben figyeltek meg szupercella nélkül kialakuló tornádókat - de ez adódhat a megfigyelési módok fejlődéséből is.

Ezt én annakidején nem teljesen így tanultam, de természetesen nem zárkózom el semminemű új ismeret elől :-)

Ami egykori tanulmányaimhoz a legközelebb áll a neten található források közül:

"Több száz tudós dolgozik nap mint nap a kérdésen, vajon hogyan és mitöl alakulnak ki a tornádók. Azt már tudják,hogy mi az elsö fokozata egy tornádó kialakulásának, ez a felerösödö zivatar és az erös szél közötti kölcsönhatás. Ezt a felerösödést a meleg, párás
levegö váltja ki, amely áthatol egy-egy zivatar felhön. A felerösödés kölcsönhat a széllel, amelynek meg kellene cserélnie egy tornádó kialakulását egy jobb tényezöre. A kölcsönhatás okát, a forgás felerösödésének, az atmoszféra középsö részében kell keresni. A forgó felerösödés létrehoz egy bizonyos Mesocyclone-t, ezzel stabilizálva a zivatarzónát és helyet adva egy hosszú folyamatu supercell-nek. A következö fokozata a kialakulásnak, az erös lenyúlás amikor már a felemelt meleg levegö lehúlve távozik a felhökböl. Ez a folyamat a zóna hátsó felében tör ki, ahol már nincsenek erös esözések. Ez a hideg levegö mindenképpen lefele irányuló mozgást vesz fel,mert sürübb mint a meleg levegö.A kitörésnek a sebessége folyamatossan növekszik ahogy közelit a talaj felé,kezdö sebességként elérheti a 160 km/h forgósebességet. A legkedveltebb hely a tornádó kialakulásának, mindig a zóna hátsó részében van ahol már túlnyomó többségben már kipárolgott vagy kicsapódott a felhökböl az esöviz. Sokszor egy egy ilyen tornádót más trópusi vihar is követni szokott. "

"A TORNÁDÓK KIALAKULÁSÁNAK
AKADÁLYOZÁSA

1999-ben egy tornádó elpusztította Oklahoma19 városát, sokan meghaltak, a kár pedig meghaladta az 1 milliárd USD-t.
A tudósok arra gondoltak, hogy egy nagy erejű robbantással talán meg lehetne zavarni a tornádót létrehozó légáramlatot. Az előzetes számítások viszont óriási mennyiségű robbanóanyag-igényt feltételeznek, amely elegendő lenne a szükséges lökéshullám kialakításához. A tornádók kialakulásának tanulmányozása folytán kiderült, hogy a villámlások során felszabaduló energia okozza a viharok keletkezését. Arra a következtetésre jutottak, hogy a tornádókat a villámlások energiája táplálja és tartja fenn. A teendő tehát nem más, mint megakadályozni vagy zavarni a vihart elindító folyamatot. Ha a tevékenység sikeres lenne, akkor valószínűleg elejét lehetne venni a tornádók kialakulásának. Megoldásnak látszik, hogy mielőtt a villámok elkezdenék táplálni a tornádót, akkor kell beavatkozni."

"A NASA kutatói az 1999. május 3-i tornádók elemzésébõl új fegyvert találtak a tornádók elõrejelzésére. Kiderült, hogy ezek a tornádók nagyon erõs villámlással kapcsolódtak össze. Nem a földrõl is látható felhõ-föld villámokról van szó, hanem a lentrõl nappal észrevehetetlen felhõ-felhõ villámokról. Észlelésüket egy új eszköz, a NASA TRMM (Tropical Rainfall Measuring Mission) mûholdján elhelyezett villámleképezõ érzékelõ tette lehetõvé."

"A viharos mennydörgésen belül, a felemelkedő és leszálló levegő szétválasztja a pozitív és negatív töltéseket. A víz és a jégrészecskék is hatással vannak az elektromos töltések szétválasztására. A villámlás az elektromos kisülés is a pozitív és negatív részecskéknek köszönhető. A levegő a villámcsapás közelében melegebb, mint a Nap felszínén."

a viharok úgy általában a hideg és a meleg levegő ütközésétől jönnek létre. nem gondoltam arra egy percet sem, hogy a tornádónak nincs köze hozzá.

Bár a zivatarfelhők és a villámlás között van némi összefüggés, a tornádó nem a villámlás által felszabadított energiától jön létre, hanem a hideg és meleg levegő meghatározott áramlási irányaiból adódóan. Bővebben lásd itt (33.o)
http://www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan/pdf/12 A legkor es jelensegei.pdf

igen, szép kis rombolásra képesek. ezért is vagyok szkeptikus a magyarországi szeleket illetően.

a hurrikán az óceánokról felszálló meleg levegő hatására alakul ki. amit betettél linket abban írják is, hogy a mélyebb rétegekből felszivattyúzott hideg vízzel akarják mérsékelni őket.
a tornádó meg állítólag a villámlások során felszabaduló energiától jön létre.

Jó pap is holtig tanul. :) Nem értek a tornádókhoz, nekem mindegy is, hogy annak számítanak-e pontosan. Ha a meteorológusok annak mondják, akkor felőlem lehet az. :)
Az origo cikkében viharfelhőt ír tévesen, az zivatarfelhő (cumulonimbus). Az egyes fokozatok pusztításának leírása elég félelmetes dolgokról ír. Érdekes a meteorológia. Néhány alapjelenség megértése után már sokkal jobban lehet értelmezni, hogy mi történik az ember körül. Legalább nem egy elvont tudomány. :)

A 200 km/h körüli szél már félelmetes; lehet, hogy néhány év alatt előfordul nálunk is, bár a fenének sem hiányzik a pusztításával együtt. 100-120-as szél azt hiszem, többször is van évente. Nekünk annál kisebbek szedték szét többször a kis kerti (3x3-as) oldalfal nélküli (olyan gagyi csővázas, sátorszerű anyaggal rajta) pavilonunkat. :( Jó lehet egy 6x3-as, körbe oldalfalas pavilon. Mint egy vitorla. ;)

Nem tudom, hogy alakulnak ki, de úgy rémlik, hogy általában az óceán felől kapják az igazán komoly "áldásokat" (Észak-Amerika K-i részén), amikről hallani a híradásokban. De csak rémlik.