




GY.I.K. azaz gyakran ismételt kérdések kis hazánkban:
1. Van Nokia töltőd?
2. Hagyma, csípős mehet?
3. Bubisat?
4. Oltattál?
5. Hány hónapra vetted?
6. Számla nélkül mennyi?
7. Mi a dresszkód?
8. Pontgyűjtő kártya van?
9. Mikor volt csőcsere?
10. Hány gigás?
11. Hány colos?
12. Hány km van benne?
13. 3G?
14. Fapaddal voltatok?
15. Akciós?
16. Vágod?
Létezik egy cég, amelyik 14 ezer dollárért vállalja, hogy emberi hamvakat mesterséges gyémánttá tömörít, és ékszert készít belőle.
Szása és Iván mennek a sivatagban. Egyszer csak kergetni kezdi őket egy
oroszlán. Futás közben odaérnek egy piramishoz. Szása felszalad a
piramis tetejére, Iván meg az oroszlán kergetőznek a piramis körül.
Szása lekiált Ivánnak:
- Hé,te, mindjárt elkap, gyere fel te is!
- Nyugi, már három körrel vezetek!
A könyvnek ugyanazok az ellenségei, mint az embernek: tűz, nedvesség, állatok, időjárás és a saját tartalma.
- Paul Valery
Hajótöröttek egy lakatlan szigetre kerülnek: hat nő és egy férfi. A nők összekapnak az egyetlen férfin, végül megbeszélik, hogy hétfőtől szombatig minden nap más élvezheti a férfi társaságát, a vasárnap pedig szabadnap.
A férfi igyekszik naponta megfelelni az elvárásoknak és alig várja, hogy eljöjjön a vasárnap, amikor pihenhet. Vasárnap reggel kifekszik a partra és napozik. Egyszer csak kiabálást hall a víz felől. Látja, hogy egy ismeretlen ember egy úszó fadarabon kapaszkodik és dobálják a hullámok. A férfi összeszedve minden erejét, partra húzza, az idegen férfi ekkor már ájultan fekszik a homokon. A férfi szájjal lélegezteti és az idegen hamarosan kinyitja a szemét. Emberünk felsóhajt:
- Isten hozott! De örülök, hogy pont ide érkeztél!
Mire a másik férfi:
- Én is örülök, jaj, de cuki vagy!
Mire a férfi:
- Na, azt hiszem, most már oda a vasárnapom is!
A nők olyanok, mint a
telefon.
Szeretik, ha gyakran
megérintik őket, beszélnek hozzájuk.
De nyomj meg
véletlenül egy rossz gombot, és már bontották is a kapcsolatot.
A történészek olyanok, mint a süketek, akik folyton válaszokat adnak, miközben nem is kérdezte őket senki.
- Lev Tolsztoj