




Egy asszony egy kisbabával elmegy az orvosi rendelőbe. Az orvos megvizsgálja a babát, megméri a súlyát, és megállapítja, hogy egy kicsit soványka. Megkérdezi a nőtől:
- Anyatejet vagy tápszert eszik a baba?
- Anyatejet.
- Akkor kérem legyen szíves derékig levetkőzni. - kéri az orvos.
Megtapintja, megnyomkodja a nő mellét, és megállapítja:
- Érthető, hogy nem lakik jól a kisbaba, hisz önnek nincs is teje.
- Nem csoda, mert én a nagymama vagyok. De örülök, hogy eljöttem.
A cmabrigde-i etegyemen kéüszlt eikgy tnuamálny aítllsáa sznreit a szvkaaon bleül nincs jlneestőgée annak mkénit rdeeözndenk el a btűek: eyeüdl az a fntoos, hgoy az eslő és az uolstó betű a hlyéen lygeen; ha a tböbrie a lgnoeyabb özeássivsazsg a jleezmlő, a sövzeg aokkr is tleejs mrtébéekn ovasalthó mraad. A jnleeésg mgáayzrataa az, hgoy az erbemi agy nem eyedgi btüeket, hneam tleejs sazakvat ovals.
Íme a bzonytéik.
Úhygoyg tnseseek mkneit bkébeén hyagni a hleysesáíi fmonisáokgkal.