Amit nem szeretnél hallani a műtőben
- Ez tul mélyen van, hagyd inkább!
- Nincs több csipeszünk!
- Ha ezt elszoritom, amaz felfakad!
- Egészen be van ágyazodva... Inkább varrjuk össze!
- Szerinted is reménytelen?
- Hogy is volt ez annak idején a nagykönyvben megírva? Régen volt!
- Na erre mondaná a prof: ez is inkább a boncasztalon feküdne!
- Ez nem az az ér! Azt már lekötöttük!
- A prof bent van még? Segíthetne!
- A rohadt életbe, már megint átvérzett!
- Ha minden jól megy, ez még túléli!
- Mit mondanak a 6 (hat) hörcsögnek, mikor átadják új lakhelyüket???
- A hatalom a tiétek!!!
- Mit bámulsz rajtam, Petike?
- Mondd, néni, te is a szebbik nemhez tartozol?
A buszmegállóban két ember beszélget.
- Hallotta, a város külföldről rendelt autóbuszokat?
- Ez rémes!
- Mi ebben a borzasztó?
- Már egy fél órája várunk... mikor fognak azok ideérni??
Egy apa levele a Balatonnál nyaraló fiának.
"Drága fiacskám! Mellékelten küldöm neked a kért 1000 forintot. De felhívom a figyelmedet, hogy az ezret nem négy nullával írják, csak hárommal."
Egy professzor szerette zavarba hozni a vizsgázókat. Azt kérdezi az egyik medikustól:
- Mit gondol, mennyi ideig tud egy kísérleti majom agy nélkül életben maradni?
A vizsgázó eltűnődik.
- Bocsánat... hány éves is ön, professzor úr?
- Hogyan nevezhetik a prágai tornász korlátgyakorlatát?
- Szeren cseh.
Kohn és Grün libakareskedők Oroszország egyik falujában. Egy szép napon rendelet jelenik meg a libaárusítás betiltásáról. Kohn tovább folytatja az árusítást, le is tartóztatják és két évre ítélik. Szabadulása után hazamegy és látja, hogy Grün háza előtt hosszú sor kígyózik. Az emberek egyenként bemennek és egy libával a hónuk alatt jönnek ki. Kohn este átmegy Grünhöz és kérdezi tőle:
- Mondd csak Grün, szabad már libákat eladni? Megszüntették a rendeletet?
- Dehogy is szüntették meg, a libák eladása még mindig tilos.
- Hát akkor te hogy mersz libákat árusítani?
- De kedves Kohn, én nem árusítok libákat!
- Ne viccelj már, hogyan magyarázod akkor meg, hogy az emberek sorba állnak a házad előtt és egy libával a hónuk alatt jönnek el onnan?
- Félreértetted a helyzetet. Én csak feladtam egy hirdetést az újságban, hogy elvesztettem 100 rubelt és a becsületes megtalálót egy libával jutalmazom!
A tanító néni egy kérdést tesz fel a gyerekeknek az iskolában:
- Egy ágon ül három veréb. Egy ember rájuk lő egy puskával. Hány veréb marad az ágon?
Az egyik gyerek azt feleli, hogy egy, mert az ember kettőt lelő, a másik azt, hogy kettő, mert egy lövéssel csak egy verebet lehet eltalálni, a harmadik gyerek azt állítja, hogy három, mert az ember egyet sem talál el... végre feláll Móricka:
- Egyetlenegy veréb sem marad az ágon, mert a lövésre mindhárom elrepül.
- Majdnem úgy van, ahogy mondod. A különbség csak az, hogy azért nem marad veréb az ágon, mert egyet lelő az ember, kettő meg elrepül. Egyébként nagyon tetszik a gondolkodásod, kifejezetten pozitív!
- Köszönöm szépen a dícséretet - mondja Móricka.
- Tessék megengedni, hogy én is feltegyek egy kérdést a tanító néninek.
- Ki vele, Móricka!
- Három nő megy az úton, mindhárom fagylaltozik. Az egyik nyalja, a másik szopja, a harmadik harapja a fagylaltot. Melyik közülük a férjezett asszony?
A tanító néni erősen gondolkozik, aztán azt feleli:
- Az, amelyik szopja.
- Nem az - feleli Móricka -, hanem amelyiknek karikagyűrű van az ujján! gyébként tessék megengedni, hogy megdícsérjem a tanító nénit - kifejezetten pozitív a gondolkodása!
Kint jártam a piacon s elkezdett cseperegni az eső. Éppen azon gondolkodtam be kellene állnom valahova, amikor rám köszönt egy korombeli emberke.
- Szevasz Géza! Hát téged meg de régen láttalak. Erősen értetlenül néztem rá. (nincs arcmemóriám) Mondott valami hárombetűs céget, hogy ő ott volt villanyszerelő, mi meg ott szereltük náluk a telefont. Ismert kollégák neveit mondta, szóval biztosan igaza volt. Mindenféle dolgokat árult. Olyan otthonról összesöpört, valamint kínai meg orosz árúkat is. Beálltam mellé, legalább addig sem esik rám az eső. Egész jól elbeszélgettünk ahhoz képest, hogy fogalmam sem volt róla ki ez az ember. Jönnek mennek a pult előtt az emberkék. Figyelted mit csinált? (kérdezte) Megnyomkodta a gázgyújtót.
(mondtam) No de nem köszönt, nem kérdezte mibe kerül, nem akarta megvenni, csak megnyomkodta. Hát ez meg ugyan miért baj? (én a villanymotorok tengelyét szoktam megtekergetni) Mert idegesít! Minek piszkálja az árút ha nem veszi meg? No de egyszer jól megkapták a magukét a nyomkodók. A vásárlók jó része megnyomkodja a gázgyújtót, belenez szikrázik-e, majd leteszi és nem veszi meg. Miközben beszélgettünk jött még két ilyen emberke. Na szóval a
történet:
A csóka a pecsában (Petőfi csarnok zsibvásár) árult éppen. Innentől átteszem a mesélőt egyes szám első személybe.
Szóval volt egy beteg piezó gázgyújtó, ami fülre mintha jó lett volna. Pattogott, de nem szikrázott az eleje. Úgysincs semmi dolga az embernek árulás közben, ezért gondoltam megcsinálom. Csak nem adok már el rossz gyújtót! Szétszedtem, sehol semmi látható hiba. Nagy nehezen nyomok rajta egyet, és láss csodát szikrázik. Összeszerelem, nem szikrázik. Ezt még eljátszotta párszor, majd egyszer csak szétszedett állapotban rettenetesen megrázott. Pont ekkor járt arra egy ilyen "nyomkodom de nem veszem meg" típusú vevő. Ekkor támadt egy elvetemült ötletem. Lehúztam a szigetelést az előremenő kábelről, visszatekertem a csupasz drótot a nyomógombra, alul begyűrtem a maradék spagit rögzítésképp és kész. Visszaraktam a burkolatot, a gázgyújtót meg kitettem az asztal szélére. Pár perc múlva jött az első "vevő". Megnyomta a gombot, és elkezdett összemenni az ember. Majd megnyomta a gombot még egyszer. Értetlenül csodálkozva nézett rám. Majd megint megnyomta a gombot. Ez ráz! (mondta elcsukló hangon) Igen. (mondtam ártatlan arccal) Ezért olcsóbban is adom.
Jött a második vevő, egy olyan 80 év körüli öregember. Nyitott bal tenyerébe tette a gázgyújtót, majd jobb mutató újjal megnyomta a gombot. Szóval jobb kar, bal kar kapta az áldást. Olyan lett a szeme mint a horror filmekben szokott lenni. (azaz csak a szeme fehérje látszott) Elkezdett szépen hanyatt dőlni. Ekkor mint a dezodor reklámban kivert a hideg meleg veríték. Már láttam lelki szemeimmel amint elvisznek a rendőrök.... Gondoltam a csóka kiütötte a pacemakerét (szívritmus-szabályozó) a piezó gyújtóval.
Szerencsére magához tért mielőtt felborult volna. Érdekes mód egyetlen szót sem szólt. Letette a gyújtót és eloldalgott. Jött a harmadik ember. Bal kezében műanyag pohárban feketekávé. Jobbal nyomott egyet a gyújtón. Majd megint nyomott egyet. Pont ugyanúgy rázta mindkét áramjárta kezét. Iszonyat rondán nézett ki a lekávézott fehér inge. De ő sem szólt semmit. Elmentem vécére, otthagytam a standot az asszonyra.
Jövök vissza gyújtó sehol. Asszony lazán eladta. :o)