Az ókori Egyiptomban élő Peseshet úrnő (ie. 2600 környékén) volt a történelem első ismert nőnemű orvosa.
Az új vendéget megvágja a borbély. Némi mellébeszéléssel próbálja kiengesztelni:
- Khmmm... bocsánat, uram, járt már nálunk?
- Nem, a lábamat a háborúban vesztettem el.
Kórházban:
- Mi baja van?
- Koszorúér...
- Nem azt kérdeztem, hogy hova megy!
A legtöbb barlanglakó jó ötletnek tartotta, hogy hosszú botot szúrjon a halott állatba, mielőtt tűzbe tartaná.
De időről-időre akadt egy pár barlanglakó, aki képtelen volt felfogni ennek a technikának az előnyeit, és puszta kézzel tartotta az állatot a tűz fölé. Az utóbbi csoportot nevezték el "menedzsereknek": ugyanezt a kifejezést használták az óriási masztodon szarkupacokra is.
Idővel a masztodonok kihaltak, de a menedzser szó tovább élt. A barlanglakók hamar rájöttek, hogy a "menedzserek" valószínűleg soha nem fognak semmi hasznosat csinálni, ezért olyan feladatokat adtak nekik, mint például: fogalmazzák meg a törzs küldetését más törzsekkel szemben, vagy tartsanak vég nélküli értekezleteket.
Ezek a feladatok lekötötték a menedzsereket és ártalmatlanoknak tűntek.
Zátonyra fut egy hajó, mindenki meghal, csak két férfi és
egy nő marad életben. Kivetődnek egy lakatlan szigetre, szépen berendezkednek a körülményeknek megfelelően.
Egy hónap múlva a nő előveszi a revolverét:
- Én nem bírom tovább ezt a fertőt - főbelövi magát.
Második hónap végén megszólal az egyik pasas:
- Én nem bírom tovább ezt a fertőt, inkább ássuk el.
Harmadik hónap végén:
- Én nem bírom tovább ezt a fertőt, inkább ássuk ki!
- Mama, minden mese úgy kezdődik, hogy "egyszer volt, hol nem volt?"
- Nem, kisfiam, van ami úgy kezdőik "Drágám, ma este túlóráznom kell..."
A skót akar teázni, és átküldi a fiát a szomszédba, hogy kérjen cukrot a teába. A fia átmegy, de nemsokára üres kézzel visszajön, és mondja:
- Azt mondta Mary néni, hogy most nincsen sajnos cukra.
- A vén zsugori, akkor hozzál két kockacukrot a miénkből.