konkurencia: Eredeti irásmód szerint:
Kohn-kurrencia, az a helyzet amikor kialakul a szemiták utáni kereslet.
Modern kislány vagyok, nagy hibákkal teli,
A foglalkozásom nem háztartásbeli,
Főzni nem tudok, a mosáshoz nem értek,
A házimunkához kedvet nem érzek.
Ám egyet büszkén be merek vallani,
Sok mindent nem tudok, de van ám valami,
Amihez oly pompásan értek,
Mint kevés asszony ezen a vidéken.
Mert tudom azt bármiféle pózban,
Gyors és lassú tempóban,
Tudom oldaltfekve, lábfekve és háton,
Ahogy jónak látom.
Tudásom e téren több, mint tökéletes,
S hogy hason is tudom, az csak természetes.
Jó korán elkezdtem gyakorolni ezt én,
Mivel tanítóm egy fiatal legény.
Fiatal volt, mégis jól megtanított ő,
S nem voltam e téren tudatlan nő.
Bevallom, először borsódzott a hátam,
Mikor a fiú nagy rúdját megláttam,
Eleinte azt hittem, leszakad az ég is,
Lihegtem, kapkodtam, de csináltam mégis.
Idővel rájöttem, mi ennek a titka,
S feltárult előttem mindennek a nyitja.
Később már oly rutint szereztem,
Hogy tudásommal pénzt is kerestem.
Csináltam reggeltől korán felkelve,
Mert ilyenkor jön meg minden ifjú kedve.
És nagyon boldogan, vidáman műveltem
Még estefelé is, mikor a nap lement.
Hull rólam a ruha, mint fazékról a zománc,
És a testem olyan lesz, mint a fenylő topán.
Van, aki gumisapkát húz a fejére,
Ám ez a gyönyört csökkenti felére.
Ez az én gyengém, ezt be kell vallanom,
Én a nedvességet érezni akarom.
De hát mit nevettek, nem kell ezt megszólni,
Nem kell mindjárt rosszra gondolni.
Nincsen abban semmi rossz, amit elmeséltem,
Ha hiszitek, ha nem, az úszásról beszéltem.
- Mi a különbség a tökéletes Windows XP és a Duna TV között?
- ???
- A Duna TV létezik!
Fidel Castro meglátogat egy sajtgyárat Havanna déli kerületében, hogy elbeszélgessen a munkásokkal. Egy Pepe Garcia nevű munkás felugrik, és azt kiáltja astronak:
- Van egy kérdésem: ez ugye egy sajtgyár. Egy csomó sajtot gyártunk, az emberek mégis éheznek, egy deka sajtot sem lehet kapni az üzletekben. Hova tűnt az a sok sajt?
Castro nem jön zavarba:
- Ez egy nagyon jó kérdés. Ígérem, a következő pártgyűlésen megbeszélem az elvtársakkal.
Néhány hét múlva Fidel ismét látogatóba érkezik a sajtgyárba. Ekkor egy másik munkás, Juan Perez ugrik fel és kiáltja:
- Commandante, két kérdésem lenne. Az első: hová tűnt az a rengeteg sajt? A második: hová tűnt Pepe?
Veszekedés közben a férj így kiált a feleségére:
- Ha egyszer meghalsz, azt írom majd a sírkövedre: "Itt fekszik a feleségem, hidegen, mint általában."
A felesége visszavág:
- Én meg azt írom majd a tiedre: "Itt fekszik a férjem, végre mereven."