Rendőrök ugratják egymást. Azt mondja az egyik a másiknak:
- Te olyan vagy, mint a toronyóra reggel...
- Miért?
- Az is elütötte már a hatot...
- Maga látta a balesetet, uram?
- Igen... Szerintem mindkét autós ugyanarra a gyalogosra vadászott...
- Miért őrzi ezt a hajtincset, asszonyom?
- Ez az utolsó emlék a férjem hajából.
- De hiszen még él a férje...
- Igen, de már tök kopasz.
A részeg a villanyoszlopot rázza:
- Engedjenek be!
Odalép a rendőr, megkérdi:
- Mit csinál itt, jóember? Be akar menni?
- Hát persze, de nem engednek be!
Felnéz a rendőr:
- Pedig itthon vannak, ég a villany!
Az őrmesterre vár a feladat, hogy tapintatosan közölje a gyászhírt.
- Szabó 13.
- Jelen!
- Tudod-e, hogy mi az a lóf*sz?
- Jelentem, tudom.
- Na, hát az van neked, nem apád!
Késő éjjel Szabó botorkál át a temetőn. Egyszer csak megszólal mögötte egy síri hang:
- Én vagyok a Tóth!
Szabó megfordul, nincs mögötte senki. Sietősebbre veszi a lépteit, mögötte megint megszólal a hang.
- Én vagyok a Tóth!
Megint senki. Szabó most már fut. A félelemtől összekoccanak a lábai, elesik, arccal bele a sárba. Feltápászkodik, és rohan tovább, de a hang nem marad el mögötte.
- Én vagyok a Tóth! Én vagyok a Tóth!
Szabó homlokáról már hull a verejték. Már egyre nehezebben kap levegőt.
- Én vagyok a Tóth! Én vagyok a Tóth!
Végre eléri a temetőkaput, kinyitja, ekkor megszólal mögötte a hang.
- Hehe! Nem is én vagyok a Tóth!
Egy nő albérletet keres. Meg is találja az igazit, olcsó is, kényelmes is, csak egy nagy folt van a plafonon. Megkérdi a nőt, aki ki akarja neki adni a szobát.
- Mi az a folt a mennyezeten?
- Hát, tudja, itt ön előtt egy kémiaprofesszor lakott, aki mindenféle vegyszerrel kísérletezett.
- Ja, akkor az egy vegyszer!
- Dehogy! Az a professzor.
- Ki törte be az ablakot?
- Én, de az anyósom a hibás, mert amikor hozzávágtam a tányért, félreugrott.