Nyaraláson voltam, és ellátogattam egy kaszinóba, félkarú rablóval játszani, de nem voltam benne biztos, hogyan működik a gép.
- Elnézést – kérdeztem a kaszinó alkalmazottját. - Ez hogyan működik?
A dolgozó megmutatta, hol kell bedobni a pénzt, hogyan kell megrántani a kart.
- És a pénz hol jön ki? – kérdeztem.
Erre elmosolyodott, és egy másik fal felé intett:
- Rendszerint a pénzkiadó automatából.
A férj a pincéből hordja fel a karácsonyi díszeket. Az egyik menetnél, dobozokkal megrakottan elvéti a lépcsőt, és két lépcsőfokot esve hanyatt elterül a padlón.
A felesége - hallván a zajt - lekiabál neki:
- Mi volt ez a zaj?
- Leestem a lépcsőről!
Az asszony leviharzik a lépcsőn:
- Eltört valami?
- Nem, semmi baj, jól vagyok!
Kis szünet után a feleség:
- Drágám, én a díszekre gondoltam! Eltört valamelyik?
- Miért nem esznek a kannibálok elvált nőket?
- ???
- Mert már mindegyik megkeseredett!
Ha nekünk nem
lennének hibáink, akkor nem lelnénk akkora örömet mások hibáinak
felfedezésében.
- Francois de La Rochefoucauld
Las Vegasban van egy kívánság-kút, ahová naponta több pénzt dobálnak be az emberek, mint amennyi a közeli kaszinók jövedelme.
Pár napra kórházba kerültem, és a feleségem elmesélte, hogy a kutyánknak nagyon hiányzom.
- Ott tölti az egész éjszakát az ajtó előtt, várva hogy haza gyere!
- Ez az igaz szeretet szép példája – mondtam neki. – Kíváncsi vagyok, neked is hiányzom-e?
- Drágám! – mondta a feleségem. – Ha kimaradnál éjszakára, és nem tudnám hol vagy, elhiheted, én is ott várnálak az ajtó előtt!