Egy alapítvány pénzt gyűjtött az idősek otthona számára, és az otthon lakói személyre szóló ajándékokat is kaptak. Az otthon egyik idős lakója köszönő levelet küldött az alapítvány elnökének:
"Tisztelt Elnök úr!
Én egy 86 éves idős, beteg asszony vagyok, már évek óta élek itt ebben az otthonban. Minden családtagom elhunyt már, senkim sincsen. Egyetlen vágyam öreg napjaimra egy rádió volt, és ez a kívánságom most beteljesült, hála Önöknek.
Eg szobában laktam egy 94 éves asszonnyal, akinek volt saját rádiója, de sosem engedte, hogy én is hallgassam. Bedugta a párnája alá, és még ha lefeküdt aludni, akkor se adta ide.
Nemrégiben elejtette a rádiót, és az ezer darabra tört. Utána történt, hogy az Önök ajándéka megérkezett, és végre lett egy saját rádióm. A szobatársam könyörögni kezdett, hogy adjam oda neki is, de én azt feleltem: "Fordulj fel!"
Nos, még egyszer hálásam köszönöm, hogy minden kívánságomat teljesítették!
Üdvözlettel:
Mária néni"
Egy asszony azt mondja a férjének:
- Drágám, ha meghalok, ígérd meg, hogy a temetésemen a gyászmenetben anyámat magad mellé ülteted a legelső kocsiba.
-Nos, nem bánom, de ez biztos tönkreteszi majd az egész napomat.
- Jean, bizonyítani tudom, hogy maga rájár a whiskys üvegre, ami a szekrényemben van. Tegnap bezártam oda egy legyet, és most nincs sehol.
-Az lehetetlen uram, ma már háromszor kergettem vissza.
Gazsi siratja a lovát, amelyik elnyúlva fekszik a földön, a patak mellett. Arra jön egy cimborája:
- Hát mi lett a lovaddal, komám?
- Szomjan döglött.
- Itt a patak mellett? Az meg hogy lehet?
- Nem volt mire inni neki.