Kohn elpanaszolja a rabbinak, hogy döglenek a libái.
- Mivel eteted őket?
- Szemes kukoricával.
- Az a baj. Etesd ezután darával!
Kohn egy hét múlva ismét panaszkodik, hogy még mindig döglenek a libái, pedig darával eteti őket.
- Mert szamár vagy! . - mondja a rabbi. - zabbal etesd őket!
Pár nap múlva Kohn megint siránkozik, hogy hiába eteti zabbal a libáit, mégis pusztulnak.
- Ostoba fajankó vagy, miért nem árpával eteted őket?!
Másnap megint megy Kohn:
- Rabelében, hiába próbálkoztam az árpával, megdöglött az utolsó libám is!
- Most már egy libád sincs?
- Egyetlen egy se.
- Kár. Pedig még annyi jó ötletem lett volna...
Péntek este egy átutazó kereskedő letétbe helyez a rabbinál százezer forintot, a hitközség elöljáróinak jelenlétében. Vasárnap jelentkezik a kereskedő a pénzért, de a rabbi kijelenti, hogy ő semmiről nem tud.
- De rabbi, hiszen a hitközség vezetői is tanúsíthatják, hogy átvetted tőlem a százezret!
A rabbi hívatja az elöljárókat, azok sorra megesküsznek, hogy ők semmi pénzátadásról nem tudnak, a kereskedőt soha életükben nem látták. A rabbi elküldi őket, majd előveszi a pénzt és átadja hiánytalanul a tulajdonosának.
- De rabbi - ámuldozik a kereskedő -, mire volt jó ez a komédia?
- Csak hogy megmutassam: kikkel vagyok én körülvéve!
- És mit csináltak a zsidók, miután átkeltek a Vörös tengeren?
- Kiültek a napra, száradni!
Kohn megy a sivatagban egy-egy téglával a hóna alatt.
Találkozik a Grünnel aki megkérdezi:
- Minek neked azok a téglák?
- Te nem érted? Ha jön az oroszlán eldobom, és akkor gyorsabban tudok futni.
A zsidó a halálos ágyán szólítja a családját:
- Itt vagy, édes feleségem?
- Itt vagyok, édes férjem.
- Itt vagy, édes fiam?
- Itt vagyok, édes apám.
- Itt vagy, édes lányom?
- Itt vagyok, édes apám.
- Ha mindenki itt van, akkor ki van a boltban?
Hittanórán a rabbi elmesél egy történetet a gyermekeknek: - Egy szegény kisfiú arra kérte Jahvét, tegyen csodát, hogy ő az ajándékba kapott hegedűn játszani tudjon, és a hegedűjével eltarthassa az édesanyját. A csoda megtörtént, a szegény fiú a hegedűjével biztosította édesanyja megélhetését.
Meg tudnátok-e mondani, hogy az Úr miért nem küldött pénzt a fiúnak, hanem inkább keresethez juttatta?
- Ugyan, rabbi, hogy kérdezhet ilyet! - szemtelenkedik Móricka. - Az Úr csak nem ad ki pénzt ott, ahol csodát is tehet!
Kohnné bejelenti a rabbinak, hogy válni akar, mert nincs megelégedve a férjével.
- Rendben van - bólint rá a rabbi -, de előbb süss egy kalácsot a férjednek, ám a hozzávalókat a szomszédasszonyaidtól kérd kölcsön.
Kohnné elmegy Grünnéhez lisztet kérni, elmondja, mire kell.
- Még te nem vagy megelégedve az uraddal? Hát mit szólnál, ha olyan kártyás, lump alak volna, mint az én Grünöm?!
Weisznétol cukrot kér kölcsön Kohnné a válási kalácshoz.
- Lenne csak a te urad a Weisz, ez a goromba, brutális fráter - méltatlankodik a szomszédasszony -, megtanulnád a magadét megbecsülni! Blauné, akitol vajat akarna kölcsönkérni, sírva mondja:
- Még kenyérre sem telik, nemhogy vajra! Az én uram minden pénzét a nőkre költi.
Az asszony hazaszalad, és az ura nyakába ugrik: - Kohn, te vagy a legjobb férj a világon!
Prédikáció közben odaszól a rabbi a samesznak: - A hátsó sorban hangosan horkol egy zsidó, menj oda és ébreszd fel!
- Jól adja! - dohog a samesz -, maga altatta el, hát ébressze fel maga!
- Rabelében - kérdezi Kohnné -, van-e biztos szer az ellen, hogy ne legyek terhes?
- Van. Egy pohár forrásvizet kell inni.
- Előtte vagy utána?
- Helyette.
Kohn elpanaszolja a rabbinak, hogy rajtakapta a feleségét a könyvelőjével a pamlagon, és most tanácstalan, nem tudja, mit tegyen.
- Dobd ki a feleségedet!
- Nem tehetem, rabbi, mert nagyon szeretem.
- Dobd ki a könyvelőt!
- Nem tehetem, mert ismeri minden üzleti titkomat.
- Egyszerű - mondja erre a bölcs rabbi -, dobd ki a pamlagot!