Hittanórán a rabbi megkérdezi Samukától, hány óra van?
- Háromnegyed tizenegy lesz öt perc múlva.
- Szamár vagy, ülj le! Móricka, mondd meg te, mennyi az idő?
- Fél tizenegy múlt tíz perccel.
- Okos! Tanuljátok meg, sohasem tudhatjuk azt, ami lesz, csak azt, ami már elmúlt!
Jajveszékel a szegény öreg zsidó a rabbi előtt:
- Elviszik az én egyetlen támaszomat, a fiamat katonának!
- Nyugodj meg, és menj szépen haza! - vigasztalja a rabbi -, majd én beszélek az Istennel, hogy parancsolja meg a császárnak: ne vigye el a szegény öreg zsidó egyetlen támaszát katonának!
Két hét múlva megint jön az öreg zsidó, és szemrehányóan mondja:
- Mégis elvitték az én egyetlen támaszomat katonának!
- Hát tehetek én arról - fakad ki a rabbi -, hogy az Isten nem tud elég erélyes lenni a császárral?!
Kohn és Grün beszélget:
- Te, tudod miben különbözik az Úr és a mi rabbink?
- Nu, miben?
- Hát az Úr mindent tud, a mi rabbink pedig mindent jobban tud!
Szörnyülködve hallja a rabbi, hogy egy fiatal zsidó éhen halt.
- Egy zsidó nem halhat éhen! - kiáltja felindultan. - Miért nem jött el hozzánk, s miért nem kért alamizsnát?
- Mert szégyellte, Rabelében.
- Na mondtam én, hogy egy zsidó nem hal éhen! - állapítja meg a rabbi. - Ez se az éhségbe halt bele, hanem a büszkeségbe!
- Rabelében, szabad-e levágnunk az olyan tyúkot, amelyiknek csirkéi vannak? - kérdezi Kohn.
- Szabad.
- Akkor is, ha tudjuk, hogy emiatt a csirkék elpusztulnak?
A rabbi erre a kérdésre nem számított, eltűnődik és azt mondja:
- Hagyjunk időt Istennek, hogy megtalálja a megoldást. Gyere vissza holnap a válaszért.
Szomorúan állít be másnap Kohn:
- Rabbi, az éjjel a róka elvitte a tyúkomat a csibékkel együtt!
A rabbi az égre emeli a tekintetét, és elismerően mondja:
- Micsoda frappáns megoldás!
Isten megkérdezi a teremtéskor a nemzeteket, hogy ki milyen orrot szeretne.
Megkérdezi a négert:
- Te milyen orrot szeretnél?
A néger azt válaszolja:
- Valami széleset egy pont hozzám illőt.
És lám széles orra lett. Megkérdezi az európait:
- Te milyen orrot szeretnél?
- Egy kicsit keskenyebbet mint a néger.
És lám megkapta.
- És te zsidó milyet szeretnél?
- Pénzbe kerül?
- Nem.
- Akkor jó nagyot.
Elterjed a hír, hogy a moszkvai GUM-ba banán érkezik. Már reggel hétkor megtelik a Vörös-tér. Nyolckor kihirdetik, hogy nincs elég banán, a zsidók menjenek haza, mert nekik nem fog jutni. Tízkor hazaküldik az egyedülállókat, délben a pártonkívülieket, kettőkor pedig közlik, hogy csak a háborús veteránok fognak kapni. A maradék 5000 emberrel sajnálkozva közlik:
- Most, hogy egymás között vagyunk, elvtársak, elmondhatjuk, hogy sajnos, egyáltalán nincs banán.
Mire óriási ordítozás tör ki:
- Disznóság, már megint a zsidók jártak a legjobban.
Súlyos szárazság következtében nagy ínség fenyeget. A rabbi azonnal böjtöt parancsol. Ugyanakkor a szomszéd falu rabbija nagy lakomát rendez.
- Hadd lássak odafent, hogy mi enni is szoktunk - magyarázza a híveinek. - Ha folyton böjtölnénk, még azt hihetnék az égiek, hogy megvagyunk mi eledel nélkül is!
Sírva áll egy zsidó nő a szentéletű Löw Sámuel rabbinus elé:
- Megvert engem az Isten, rabbi, folyton csak lányaim születnek, és én annyira szeretnék egy kisfiút.
- Vigasztalódj, lányom - mondja szánakozóan a rabbi -, megígérem, hogy jövőre fiút ad neked az Úr!
Még aznap éjjel megjelenik az Úr angyala a rabbinál:
"Sámuel, Sámuel! Megszegted a törvényt, olyasmibe avatkoztál, ami csak az Úr dolga. Az Úr teljesíti az ígéretedet, a zsidó nőnek lesz fia, de te büntetésből nem kerülhetsz be a Paradicsomba!"
Másnap reggel az angyal meglepetten látja, hogy a rabbi örömlakomához készülődik.
- Miért csodálkozol? - kérdi mosolyogva szentéletű Löw. - Miért ne lakomázhatnék? Eddig a jót mindig a Paradicsomért cselekedtem. Most már csinálhatom a jót magáért a jóért...
A rabbi fia kikeresztelkedett, valaki szemrehányást tett neki:
- Hogy engedhette meg, hogy a fia keresztény legyen? Mit fog mondani az Úrnak, ha számon kéri?
- Azt mondom majd: Uram, és az ön fia?!