Vicclap.hu - viccek archívum, 925 . oldal

Ketten beszélgetnek a kocsmában:
- Tudod komám, én csak különleges alkalmakkor iszom!
- Mint például?
- Amikor józan vagyok!

Az éjszakai busz teli van fáradt utasokkal, de az egyik utas hangosan mobilozik:
- Drágám, ne haragudj, hogy kések, de sok volt a munka.... Persze, aranyom, sietek, de még egy kis idő kell, amíg hazaérek... Ne aggódj miattam, sietek.... Persze, én is szeretlek...
És így tovább, a végtelenségig. Az egyik fiatal női utas megelégeli az ömlengést, és hangosan odaszól:
- Kedvesem, hagyd már azt a hülye telefont, inkább bújj vissza mellém az ágyba!
A mobilozós utas valószínűleg máskor kevesebbet használja nyilvános helyen a telefonját.

- Mi a különbség az anyós és a karvaly között?
- ???
- A karvaly jól mutat kitömve.

Megy haza a 7 éves kisfiú az iskolából vérző orral, nagy monoklival a szeme alatt, tépett ruhában. Az anyja kétségbeesve kérdezi:
- Te meg mit csináltál?
- Tudod, kihívtam párbajra Pistikét, és megengedtem neki, hogy ő válassza meg a fegyvernemet.
- Ez nagyon lovagiasnak hangzik. És mi történt?
- A bátyját választotta...

Két jóbarát, Jack és Bob autóznak vidéken, amikor lerobban az autójuk. Látnak a közelben egy farmot, odamennek, bekopognak. Kiderül, hogy egy fiatal özvegyasszony lakik ott. Megkérdik, nem aludhatnának-e nála?
- Tulajdonképpen nincs akadálya, de nem szeretném, hogy az emberek megszóljanak, ezért aludjanak a kinti vendégházban.
Másnap Jack és Bob megjavíttatja az autót, és elmennek.
9 hónappal később Jack felhívja Bobot:
- Te, Bob. Emlékszel rá, amikor kilenc hónappal ezelőtt annál a fiatal, csinos özvegyasszonynál aludtunk?
- Igen, emlékszem - feleli Bob.
- És nem lehetséges, hogy te éjszaka beosontál hozzá egy kis etye-petyére?
- De igen. Miért kérded?
- És nem lehet, hogy az én nevemet mondtad neki a sötétben?
- De igen. Haragszol?
- Képzeld, most megkeresett a nő ügyvédje.
- Úristen, csak nem lett terhes?
- Nem, meghalt szegény, és mindenét rám hagyta...

Egy férfi az anyósának névnapjára vesz egy zongorát. Egy hét múlva ismerőse megkérdi:
- Na, milyen a zongora? Örült neki az anyós?
- Igen, örült, de három nap után visszavittem a zongorát és kicseréltem egy klarinétra.
- Miért? A zongora azért jobb ajándék, nem?
- De. Viszont a klarinétozás közben nem tud énekelni...

Az ezredes fia idegesíti az apját:
- Apuci, látni szeretném, ahogy az elefántok futkároznak.
- Este van, kisfiam, az elefántok fáradtak, alukálniuk kell.
- Apu, most fussanak az elefántok!!!
- Ne zavarj! Az elefántok alszanak!
- Apu, elefántok.
- Elegem van belőled. SZAKASZ! VEGYI RIADÓ!!!!!

- Jean! Miért szorít ennyire ez a cipő?
- Talán azért, mert bent maradt a nyelve, uram.
- Jó, de ha kidugom a nyelvemet, akkor is szorít.

Az ifjú házaspár sétal a tengerparton. A feleség megbotlik egy kőben, és hátraszól a férjének:
- Vigyázz szívecske, kövecske!
20 év múlva ugyanitt járnak, az asszony ismét megbotlik. Hátraszól az urának:
- Vigyázz bunkó, kő!

Sztálin elvtárs egyik nap reggeli után, az aznapi teendők elkezdése előtt kinézett az ablakon.
Egyszer csak a Nap ráköszön:
- Jó reggelt Sztálin elvtárs! Erőt, egészséget a mai munkájához!
Sztálin elvtárs nagyon elcsodálkozik, de azért visszaköszön:
- Jó reggelt, Napocska!
Sztálin elvtárs ezután délig dolgozik, megebédel, majd ismét kinéz az ablakon. A Nap ismét ráköszön:
- Jó napot Sztálin elvtárs! Erőt, egészséget a délutáni munkához!
Sztálin elvtárs megintcsak visszaköszön:
- Jó napot, Napocska!
Este lefekvés előtt Sztálin elvtárs megintcsak kinéz az ablakon.
A Nap épp a horizont felett van, de Sztálin elvtárs hiába vár csak nem akar megszólalni. Sztálin elvtárs ezt már nem hagyhatja, ezért megkérdezi:
- Te, Napocska miért nem köszönsz te nekem?
Mire a Nap:
- Eszem ágában sincs Sztálin: én már Nyugaton vagyok!