Vicclap.hu - viccek archívum, 76 . oldal

Két ír férfi: Patrick, és Chris hajótörést szenved.
Szerencséjükre sikerül egy kis mentőcsónakot szerezniük, és abban evickélve hánykolódnak tovább a tengeren. Másnap reggel, amikor felébrednek, a habok közt egy lepecsételt palackot találnak. Kíváncsiságból feltörik a pecsétet, kihúzzák a dugóját, és-csodák csodájára-egy dzsin jön elő a palackból. A dzsin közölte velük, hogy mindössze egyet kívánhatnak, nem pedig hármat. Kis gondolkodás után Patrick ekképp döntött:
- Változtasd az egész óceánt Guiness-szé!
A dzsin csak tapsolt egyet, mire az egész óceán átváltozott a valaha főzött legfinomabb sörré. Ebben a pillanatban el is tűnt a dzsin. Csak a Guiness hullámok csapdosását lehetett hallani egy jó darabig. Chris vádlóan nézett Patrickra, majd egy hosszú, szinte örökkévalóságig tartó perc után azt mondta neki:
- Ezt jól elintézted Patrick. Most pisilhetünk a csónakba!

A gyóntatófülkében egy öregember ezt mondja a papnak:
- 92 éves vagyok. Csodás feleségem van, aki 70 éves. Gyerekeim, unokáim, dédunokáim vannak. Tegnap három stoppos tinédzserlányt vittem az autómmal, megálltunk egy motelnél, és mind a hárommal közösültem.
- És megbántad ezt a bűnt, fiam?
- Miféle bűnt?
- Hát milyen katolikus vagy te?
- Nem vagyok én katolikus.
- Akkor miért mondod ezt el nekem?
- Mindenkinek elmondom.

- Képzeld, tegnap a fejemre esett egy tégla.
- Jézusom, és nem lett semmi bajod?
- Neeem, képzeld, tegnap a fejemre esett egy tégla.

- Maga egy utolsó féregnek nevezett engem, és ezért felelni fog! Párbajra hívom ki magát! Nevezze meg a fegyvert!
- Féregírtó.

A múltkor egy üzleti útról tértem haza repülővel, és csak néhány utas ült a gépen. Mielőtt felszálltunk, a pilóta beszólt a mikrofonba:
- Kedves utasaink, amint látják, elég sok szabad helyünk van. Kérünk mindenkit, hogy az ablakok mellett foglaljanak helyet, hadd higyje a konkurencia, hogy teli vagyunk.

- Nincs érzékem a pesszimizmushoz. Úgyse sikerülne.
- A szerénység az a művészet, hogy mások jöjjenek rá, milyen fontos vagyok.
- Olyan hülye vagyok, hogy az oviban megbuktam játékból.
- Javulni látom a dolgokat. Lehet, hogy valami fölött átsiklottam?
- Gyakran idézem magam. Színesebb lesz tőle a beszélgetés.
- Én nem szeretem az uborkát, és nagyon örülök, hogy nem szeretem, mert ha szeretném, akkor megenném, pedig nagyon utálom.
- Megdöglött az aranyhalam, pedig már épp kezdte megszokni víz nélkül.
- Azt mondják, hogy csak a szexre gondolok. Ez nem igaz, sokszor eszembe jut a sör is.
- A világ legegészségesebb dolga a születésnap. Minél több van belőle egy embernek, annál tovább él.
- Sokat akar a szarka, de menstruál a szarkalány.
- Ugyanakkora hatalmam van, mint a pápának. Csak nem hisznek benne annyian.

Egy pasi minden este kukkolja a szomszéd lányt az ablakon át, ahogy az vetkőzik a szobájában. Egyik nap aztán csörög a telefon:
- Helló! Én vagyok a szomszéd lány, akivel szemben lakik. Nem találom a rózsaszín bugyimat, nem látta véletlenül, hogy hová tettem?

- Doktor úr, szörnyű kényszerképzeteim vannak. Úgy érzem, állandóan üldöz valaki.
- Volt már orvosnál ezzel a panaszával korábban?
- Igen, kérem. Zeller doktornál.
- Hiszen Zeller doktor egy tehetségtelen szakbarbár! Képzelem, milyen baromságokat tanácsolt magának! Mit mondott?
- Azt, hogy forduljak magához.

Egyik délután egy kisgyerekes anyukának el kellett mennie otthonról, és a férje vigyázott a gyerekre. A másfél éves kislány nemrég kapott valakitől egy kis teáskészletet, azzal játszott. Miközben apja a tévében a híradót nézte, a gyerek odatotyogott hozzá és megkínálta egy kis "teával". A játékcsészében természetesen csak víz volt. Az apuka szívesen részt vett a játékban, megitta, megköszönte. A kislány annyira élvezte a dolgot, hogy folyamatosan hozta apának a teát.
Néhány óra múlva hazajött az anya, férje büszkén mutatja neki, hogy mit játszottak a kislánnyal. A gyerek odaviszi neki a csésze teát, ő megissza. Az anya megvárja, míg visszaadja a csészét, majd megszólal:
- Arra nem gondoltál, hogy az egyetlen hely, ahonnan vizet tud hozni a gyerek, az a WC?

Ötszáz fős hallgatóság elé kiáll az előadó:
- Azt állítom, - mondja - hogy az itt ülő hallgatóság fele hülye.
Egy hallgató feláll és felháborodva mondja:
- Azonnal vonja vissza ezt a sértő állítást!
- Bocsánatot kérek és visszavonom az állításomat. Az itt ülő hallgatóság fele nem hülye.