




Néhány kevéssé épeszű törvény az Egyesült Államok Alabama államából:
- Tilos egy sofőrnek bekötött szemmel közlekedési eszközt vezetnie.
- Vasárnap tilos dominózni.
- Tilos nevetést keltő álbajuszt viselni a templomban.
- A vasúti sínekre sót szórók akár halálbüntetést is kaphatnak.
- Tilos tölcséres fagylaltot a farzsebben tartani.
- Nyilvános helyen tilos az álarc.
- Férfiak nem köpködhetnek ellenkező neműek előtt.
- Tilos mezítláb autót vezetni.
- Tilos adófizetési kötelezettség alól öncsonkítással kibújni.
- Tilos papot megszemélyesíteni.
Két részeg rendőr vizel az árokparton. Megszólal az egyik:
- Te, mér' hallatszik a tied úgy, hogy sssss, az enyém meg úgy, hogy brrrr?
- Azér', mer' én a sssssóderra pisálok, te pedig a bőrrrrkabátomra.
Az 1920-as években az USA elnöke a kevéssé bőbeszédű Calvin Coolidge volt. Egyszer egy fiatal nőt fogadott, aki lelkesen azt mondta neki:
- Ó, Elnök úr, egy barátommal fogadtam, hogy amikor találkozom Önnel, több, mint két szót fog nekem mondani. Mit szól hozzá?
Coolidge rezzenéstelen arccal felelt:
- Vesztett, hölgyem.
- Juliska, én platói szerelmet szeretnék veled létesíteni!
- Hát az meg milyen?
- Felfekszel a platóra én meg megduglak.
- Miért van a szőke nő monitorján cipőnyom?
- Mert megpróbált belépni az internetre.
- Hát uram, én ezt a roncsot nem merném autónak nevezni - mondja az igazoltató rendőr az autósnak.
- Egyetértek! Ezért nem is hordok magammal jogosítványt.
Az aberdeeni villamosmegállónál a skót felszól a kalauznak:
- Mennyibe kerül az utazás a vasútállomásig?
- Négy penny.
- És félútról?
- Két penny.
A skót természetesen nem száll fel, hanem rohan a villamos után. Amikor már lefutott vagy négy megállónyit, ismét megkérdezi a kalauzt:
- Most mennyibe kerül az állomásig?
- Hat penny.
- Az hogy lehet? Azt mondta, hogy félútról csak két penny!
- Igen, de az állomás az ellenkező irányban van.
Hajtja a székely bácsi komótosan a szekerét. Egyszer csak lelassít mellette egy kocsi és kiszól a sofőr:
- Bácsi, nem tudná megmondani merre van a makaróni gyár?
- Nem tudom én, fiam.
A kocsi továbbhajt, a székely bácsi elgondolkozik, aztán utána kiált:
- Jóember, nem a lyukastésztagyárat keresi?
A sofőr örömmel tolat vissza:
- De igen, tudja hol van?
- Dehogy tudom, fiam.
A székely hazaér és egy szem fiának hoz egy kosár epret. Odaad egy darabot a fiúnak és azt mondja neki:
- A többinek is ugyanolyan íze van.
Bélára rászól az anyósa:
- Juj, de csúnyán ásítasz, Béla! Ha én ásítok a kezemet mindig a szám elé teszem.
- Persze... Hogy ki ne essen a fogsora.