




A húszas években két cipőpaszta harcolt Magyarhonban a piaci elsőségért: a Schmoll paszta és a Kakas paszta.
Megjelent egyszer egy számolócédula ezzel a felirattal:
"Addig volt a Schmoll jó paszta
Míg a Kakas meg nem ....jelent."
Beültek a vendégek, soha, hogy hazamenjenek.
- Jó nektek vendégeknek
akkor mehettek haza amikor akartok. - mondja nagy sokára a székely.
Végre elindulnak. Odakint felhőszakadás, még az orrát se meri kidugni az ember.
A székely kiáll az esőre, csurog róla a víz, fölnéz az égre,s fölemeli a két karját:
- Istenem
istenem, hát neked soha sem voltak vendégeid?
A kollégista lány lélekszakadva rohan a kollégium rendészéhez:
- Jenő bácsi, valaki az összes rózsát ellopta a zuhanyzóból!
A rendész egy ideig gondolkodik, majd ezt válaszolja:
- A virágkedvelők között kell a nyomozást lefolytatni!
Egy szép asszony a szeretőjével beszélget:
- Jaj, olyan ideges vagyok. A férjem tengerész és bármelyik hónapban betoppanhat.
- Mit mond a gyerek a születése közben?
- Jaj de jól áll nekem a szőrmegallér!
- Hogy van az mama, - kérdi egy kisasszony a múzeumban, hogy csak a férfi-szobrok vannak fügefalevéllel betakarva?
- Az onnan van, hogy a női szobrokon nem tudta a művész mire akasztani.
Csinos asszonyka kutyát sétáltat. Egy férfi megáll mellette, és megszólal:
- Nagyon szép kiskutyája van. Megsimogathatom a szőrzetét?
- Hát persze! - válaszol a gazdi.
- És a kiskutyáét? - kérdezi a férfi.