Vicclap.hu - viccek archívum, 1081 . oldal

Amikor a macskánknak kölykei születtek, hatéves kisfiamban felmerült a kérdés: honnan jönnek a kisbabák?
Megragadtam az alkalmat, hogy felvilágosítsam a fiamat, négy gyermekünk közül a legkisebbet, és részletesen elmagyaráztam neki mindent a fogantatástól a születésig, majd bíztattam őt, hogy kérdezzen bártan. A gyerek kissé megszeppenve azt kérdezte:
- Papa, ti is ezt csináltátok a mamával?
Miután megmondtam, hogy igen, a fiam eltöprengett, majd hüledezve azt kérdezte:
- Négyszer?

A férj autót vezetni tanítja a feleségét:
- Nem lesz semmi baj - mondja -, ha mindig figyelsz a táblákra és jelzésekre, főleg a lámpánál. Amikor zöldre vált, indulj el, amikor piros, állj meg, és amikor elsápadok, légy szíves, lassíts!

Kommentátor:
"Ha a támadóidőt mérő óra nem lesz hajlandó megjavulni, és a bíró stopperja is elromlik, akkor kénytelen leszek odaadni a szolgálati mobilomat, hogy azzal mérjék a támadóidőt!"

Veszekedik a házaspár.
- Kibírhatatlan vagy - mondja a férj. - Még arra sincs képességed, hogy egy férfit legalább rövid időre boldoggá tegyél!
Fölcsattan az asszonyka:
- Nincs? Hány tanút hozzak?

Öcsike hazatérve az iskolából lelkesen meséli a papájának:
- Képzelt, azt tanultuk az iskolában, hogy némelyik állatnak minden télen új bundája van.
- Pszt, halkabban, nehogy ezt az anyád meghallja...!

A hűtlen feleség két hónapi távollét után visszatér a férjéhez, és bocsánatot kér.
- Nézd, Rózsi - mondja a férj -, azt, hogy mással elmentél, még megbocsátom... De, hogy visszajöttél, azt soha!

- Asszonyom, önnek nagyon csúnya a nyelve.
- Doktor úr, maga összebeszélt a vejemmel.

A hévízi parkban egy újonnan érkezett fürdővendég megszólít egy férfit.
- Valóban olyan csodálatos hatása van ennek a víznek? - kérdi.
- Valóban.
- Egy üdülőtársam azt mondja, hogy amikor idekerült, járni sem tudott, most meg már fut...
- Én se tudtam járni, amikor idekerültem. Sőt, felülni se tudtam, és beszélni sem...
- Fantasztikus. És mikor került ide?
- Itt születtem.

Épp Fernandezzel voltunk az egyik local szórakozóhelyen, amikor "előkerült" a sztori. Akkor annyira tetszett, hogy rögtön tudtam, meg fogom osztani veletek. Íme:

Történt valamikor nyáron, hogy néhány srác (pontosan három) sátorozott valahol egy kempingben. Eljött az este és szokásukhoz híven kicsit becsiccsantottak. (úgy látom ez a jó szokás mindenfelé népszerű!) Az
eloszlás azonban nem volt megfelelő, mert az egyik ürge kegyetlenül benyalt, míg a másik kettő "csak úgy alaposan". Nos, hamarosan eljött az alvás ideje. Bementek a sátorba (illetve az illuminált tagot bevitték), de hamarosan rájöttek, hogy ez így bizony nem lesz jó, mert túlságosan magán kívül volt. Féltek, hogy összerókázza az egész sátrat. Elhatározták, hogy kirakják a sátoron kívülre, ott nyugodtan alhat. (Természetesen a tag nem volt magánál!) Oké, meg is történt, kirakták a bejárat elé és lefeküdtek.
Telt múlt az idő és éjjel arra riadnak, hogy valaki pitiszkál a sátor körül. Figyelnek, majd egyszer látják, hogy egy idegen kéz húzza lefelé a cipzárat a bejáraton. Hamarosan behajolt öreg barátjuk és annak rendje módja szerint berókázott a sátorba.... (megjegyzés: a tag magán kívül felkelt az ingerre. Mivel azt hitte, hogy a sátorban van ezért lehúzta a cipzárt és "kirókázott". Hát nem semmi!)

- Jean!
- Igen uram?
- Ha máskor a széken állva akarja letörölni a plafont, tegyen maga alá egy újságpapírt!
- Köszönöm a figyelmességét uram, de anélkül is elérem!