




Szabadtéri színházi előadás. Az első felvonás förtelmes, a közönség fütyül. A második felvonás előtt kilép a függöny elé a rendező és így szól:
- Ha nem hagyják abba a fütyülést, megismételjük az első felvonást!
Idős nénike megszólít egy fiatalembert:
- Átkísérne engem a túlsó oldalra?
- Nagyon szívesen.
- Akkor miért nem indulunk?
- Mert meg kell várnunk, amíg a lámpa zöldre vált.
- Köszönöm - mondja mérgelődve a nénike -, de ha zöldre vált a lámpa, egyedül is át tudok menni.
- Hogy megy a lányának az énektanulás, szomszédasszony?
- Nagyszerűen! Az apja tegnap már kivette a vattát az egyik füléből.
- A napokat milyen nagyobb időegység váltja fel?
- Felhő.
Két koldus, az egyik sánta, a másik vak, hozzájut egy nagy tál gombóchoz és nekiül falatozni. Előzőleg azonban megállapodnak, hogy aki a megengedettnél gyorsabban eszik, azt a másik pofon vághatja. Egyre nagyobb étvággyal falatoznak, egyszerre csak a vak leken egy hatalmas pofont a sántának.
- Miért vágtál pofon? - kérdi az méltatlankodva.
- Azért, mert én olyan gyorsan eszem, ahogy csak tudok, és te mégse vágtál pofon. Képzelem, milyen gyorsan eszel te!
- Jó napot, Kovács úr, azért jöttem, mert a múlt héten azt ígérte, hogy fizet.
- Érdekes. Maga az egyetlen, aki még hisz nekem.
A nagysága többek között azt mondja a felfogadott szakácsnőnek:
- És végül ennek a helynek a fő előnye, hogy a cselédszoba ablaka a kaszárnyaudvarra nyílik.
Férfi téblábol az áruházban, mire megszólítja az eladó:
- Uram, segíthetek?
- Igen, elvesztettem a feleségem.
- Gyászruhák a második emeleten...