




Sorozás folyik.
- Van valami baja?
- A szemem...
- Jó - mondja a katonaorvos. - Akkor hangosan és érthetően olvassa fel, mi van ott a táblán.
- Milyen táblán?! Semmiféle táblát nem látok!
- Nagyon jó! Nincs is ott tábla. Alkalmas!
- No, barátom, maga igazán csak az erős szervezetének köszönheti, hogy meggyógyult! - mondja az orvos a páciensének.
- Jó, hogy mondja, doki. Már épp fizetni akartam!
Egyik este a rendőr odaszól a fiának:
- Fiam, te olyan hülye vagy, mint ez az asztal - és elkezd rajta kopogni.
Mire a srác:
- Papa, kopogtak!
- Asszonyom! Ez az ön gyermeke?
- Igen.
- Csodálatos, hogy mennyire hasonlít a kedves férjére!
- Most szóljon, hogy micsoda véletlenek vannak!
- Én mindig olyan peches vagyok a nőkkel.
- Hogyhogy?
- Hát az első feleségem összeállt egy másik férfival és eltűnt.
- És a második?
- Az nem.
Az óvodában a gyerekek élményeiket mesélik. Pistike meséli a következőt:
- Egy meleg nyári este volt; villámlott, dörgött. Nagyon féltem, ezért a mamámhoz bújtam a sötétben. De sajnos elkéstem, mert a papám előbb félt!
- Mi a különbség a nő és a hurrikán között?
- Semmi, mindkettő amikor jön meleg és nedves, amikor meg megy viszi a kocsit meg a házat.
Idős néni a gyóntatószékben:
- Hát tudja plébános úr, paráználkodtam ...
- Na ne mondja nekem Stázi néni! Maga már 68 éves és ezt a bűnét már vagy századszorra gyónja meg!
- Hát persze, persze plébános atya... de olyan jó rá visszaemlékezni!
- Tudjátok miért haltak ki a dinoszauroszok?
- Mert nem fértek be a bárkába.
Meghal a plébános és a buszvezető. Megérkeznek a mennybe, körülvezeti őket egy angyal és végül megmutatják nekik a saját házukat is. A plébános döbbenten veszi észre, hogy a sofőr háza kétszer akkora, mint az övé és ezt rögtön szóvá is teszi:
- Bizonyára valami félreértés történhetett és összecserélték a házakat.
Hiszen ő annyi mindent tett Istenért.
- Nem. - felel az angyal - Tudod, amíg te prédikáltál, addig mindenki csak aludt. Bezzeg, amikor ez a sofőr vezetett, mindenki buzgón imádkozott.