




Friss házasok első közös napjukat kezdik. A férj belép az étkezőbe, a feleség pedig így fogadja:
- Drágám, csinálj pirítóst, töltsd ki a narancslét, és már reggelizhetünk is!
- Ez remek - csillan fel a férj szeme. - És mi lesz a reggeli?
- Pirítós és narancslé.
Bíróságon az ügyész kérdezi a vádlottól:
- És mondja, maga nem fél, amikor kirántja a tömött villamoson az utasok zsebéből a tárcájukat?
- Dehogynem, kérem. Attól, hogy üres lesz.
- Mondja, mikor vette észre, hogy ezek az emberek tolvajok? - kérdezi a bíró a tanútól.
- Először azt hittem, hogy rakodómunkások, de amikor láttam, milyen szorgalmasan dolgoznak, mindjárt gyanút fogtam.
- Mit tud felhozni a mentségére? - kérdezi a bíró a vádlottól.
- Én tulajdonképpen a kisasszonyt akartam megszöktetni, de a nagy sietségben csak a hozományt találtam meg.
A festő így szól a szőke modellhez:
- Most pihenhet egy kicsit, amíg a hátteret festem.
- Rendben. Akkor most megforduljak?
Kovácsné meséli a barátnőjének:
- A férjem végre kibékült velem. Mióta rajtakapott a postással, fél év hallgatás után most szólt hozzám először.
- Na és mit mondott?
- Hogy miért nincs sör a hűtőben.
Kovácsné felnéz az újságból és megkérdezi a férjétől:
- Mondd, szívem, mi az a lánykereskedő?
- Olyan ember, aki nőket bocsát áruba szerelmi célokra.
- És ha én egy ilyennel találkoznék, mit gondolsz, engem is eladna?
- Nem, drágám, hiszen nem ugyanaz, mint a régiségkereskedő!
Vendégségben kérdi az egyik vendégtől a háziasszony:
- Hány szelet süteményt adhatok?
- Egyet kérek - mondja a vendég.
- Ugyan már, nem kell udvariaskodni! - nógatja a háziasszony.
- Rendben, akkor egy szeletet adjál, te hülye tehén!
Egy híres színésztől megkérdezte egy újságíró, mi a titka a hihetetlen munkabírásának.
- Tudja, minden nap ebéd után egy órát pihenek.
- Alszik?
- Nem én, hanem a feleségem.
Egy műkereskedő meséli társaságban:
- Már húsz éve foglalkozom olajfestmények eladásával.
- Ez igen! Biztos jól megél belőle.
- Fenéket! Ha azóta csak olajat adtam volna el, most tényleg gazdag lehetnék!