Vicclap.hu - viccek archívum, 1435 . oldal

Azok az emberek, akiket egész életükben utáltak, azzal aratták a legnagyobb elsimerést, hogy meghaltak!

Ceausescunak szobrot állítanak Bukarest egyik főterén. Éjjel-nappal egy kiskatona fegyverrel őrzi a szobrot. Arra sétál egy turista és megkérdezi, hogy:
- Mondd, te katona! Miért őrzöd ezt a szobrot?
- Hogy valaki le ne pisilje vagy le ne köpje!
- Ugyan, hát ki akarná lepisilni, vagy leköpni?
- Például én, ha nem lennék szolgálatban!

...................................................

Ceausescu szeretett kis helikopterével ide-oda szállni az országban, s egy nap elhatározta, meglátogatja a Kivándorlási Hivatalt, ahol aznap meglehetősen nagy volt az érdeklődés, végeláthatatlan sorokban álltak az emberek. Ceausescu beállt a sor végére, ám amikor felfedezték az emberek, udvariasan utat nyitottak neki. Már csak két bácsi állt előtte a sor elején, s amikor az egyik hátrafordult és meglátta, ki áll mögötte, odaszólt a másiknak:
- Te! Hát ha ő is kivándorol, akkor mi tulajdonképpen maradhatunk!

.......................................................

Egy óriás sétál Bukarestben, nagyokat lépdelve a város fölött. Látja, hogy az utcán megy egyedül egy ember. Lenyúl, tenyerébe veszi a kis gyufaskatulyányi figurát:
- Te ki vagy?
- Én vagyok a kovács.
- És mit csinálsz?
- Megyek lovat patkolni.
Leteszi:
- Menj!
Jön egy másik kis emberke, azt is fölveszi a tenyerébe:
- Te ki vagy?
- Én vagyok a pék.
- És te mit csinálsz?
- Megyek kenyeret sütni.
- Igen? Menj csak!
Leteszi.
Megint fölvesz egy kis embert:
- Te ki vagy?
- Én vagyok Ceausescu.
Tapsolni kezd:
- Él-jen Ceausescu! Él-jen Ceausescu! Él-jen Ceausescu!

Egy öregember üldögél egy padon. Odaül mellé egy menő punk csávó a szivárvány színeiben játszó hajjal. Az öreg csak bámul rá. Végül a punk nem bírja tovább és megkérdezi:
- Mi van tata, még soha nem csinált semmi vadat életében?
Mire az öreg:
- Dehogynem fiam, egyszer berúgtam és megkeféltem egy papagájt. Pont azon gondolkodtam, nem te vagy-e a fiam.

Norvégia egy halott, lepusztult ország... a fővárosa is Oslo....

Anyuka a kamasz fiához:
- Kisfiam, van már barátnőd?
- Van. -feleli a fiú bátran.
- És adtál már neki puszit?
- Igen.
- És mit szólt hozzá?
- Nem hallottam, a comjával összeszorította a füleimet...

- Sándor,mikor adod meg végre a tartozásod? - kérdezi Béla a barátjától.
- Mi vagyok én, Próféta?

Ceausescu meghal, feljut a Mennyországba, hát mondja neki Szent Péter:
- Ez nem olyan jó hely itt, neked a pokolban a helyed.
Lemegy a pokolba. Eltelik egy-két hét, s két kis ördögfióka kopogtat Szent Péter ajtaján, kérdezi tőlük:
- Hát gyerekek, ti meg mit kerestek itt?
- Mi vagyunk az első menekültek.

........................................................

Ceausescu a Központi Bizottságban hirtelen a fejéhez kap. Odaszól Ernescunak:
- Jaj, telefonálj már haza Elenának, hogy küldje be azokat a kitüntetéseket, amiket a pizsamámon felejtettem.

.........................................................

Ceausescu, miként annak idején Mátyás király álruhában, meg akarja nézni, hogy milyen a nép véleménye róla. Ezért elterjeszti azt, hogy öngyilkos lett és kíváncsian várja, mit mondanak halála után róla az emberek. Álruhát ölt és elmegy a tömeg közé. Látja, hogy óriási sorállás van és kérdi az egyik embert, hogy:
- Miért állnak itt? Mit csinálnak?
- Jaj, hát arról van szó - mondja az egyik ember, - hogy a mi szeretett, bölcs vezérünk, Ceausescu leöntötte magát benzinnel, meggyújtotta magát, öngyilkos lett.
- Na jó, és miért állnak itt?
- Hát azért, mert gyűjtést rendezünk a családjának.
- Hát ez nagyon dicséretes - mondja Ceausescu. - És mennyi jött össze?
- 40 liter.

.................................................

Ceausescu meglátogat egy laktanyát. Odalép az egyik kiskatonához és megszólítja, hogy:
- Fiam, maga ugye gyalogos?
- Nem.
- Tüzér?
- Nem.
- Utász?
- Nagyon.

...................................................

A székely parasztbácsi fog egy halat a Marosban. Nagy örömmel viszi haza a szatyrában. Megmutatja az asszonynak, aki sopánkodva kérdi tőle, hogy:
- Hát aztán mit csináljak vele?
Aszongya:
- Süsd meg zsírban szép pirosra.
- Hát zsírban? Az nincsen.
- Akkor süsd meg olajban.
Mondja az asszony:
- Az sincs.
- Hát jó. Akkor süsd meg margarinban.
- Margarin? Hát az még a boltban sincsen évek óta.
Akkor azt mondja:
- Tudod mit? Akkor húzd egy nyársra, süsd meg úgy magában csak a tűz fölött.
Azt mondja erre az asszony:
- Hát egy szál gyufám sincsen.
Erre az öregember megdühödik, fogja a halat, belevágja a szatyorba, visszaviszi a folyóhoz és bedobja a vízbe.
Erre a hal nagy vidáman beleugrik a folyóba, majd kidugja a fejét és kiabálja, hogy:
- Éljen Ceausescu!

Amikor még a Tesco áruház békéscsabai üzletében dolgoztam, egy alkalommal, bokros teendőim közepette arra lettem figyelmes, hogy valaki megráncigálja a pulcsim alját (még márciusban is Boldog Karácsonyt! feliratú pulóvert viseltem, mert nem kaptam másikat, de ez részletkérdés). Szóval valaki megcibálta a pulcsimat, ám mire hátra fordultam nem láttam senkit, illetve egészen addig nem, míg le nem pillantottam. Egy maszatos képű, ötéves forma gyermek hüppögve kérdezte:
- Bocsánat, hol lehet bemondatni, hogy elvesztem?
Hja kérem, a rutin.

A Nyuszika és az ő Medve komája utaznak a vonaton. Medve barátunknak van jegye, de a Nyuszika briccel. Hallják,hogy jön a kalauz. Nagy a dilemma,hogy most mi legyen. Modja a Nyuszika:
- Medve! Hadd bújjak be a zsebedbe,amíg a kalauz el nem megy,úgy talán megúszhatom a dolgot.
Így is tesznek. Jön a kalauz a fülkéjükbe, a medve jegyét ellenőrzi, minden rendben, elmegy. Már szállna le a vonatról,mikor a Nyuszika hangosan örülni kezd:
-Átvertük a kalauzt,átvertük!
A kalauz visszamegy a fülkébe:
-Medve! Nincs itt veled a Nyuszika?
A Medve hatalmasat csap a zsebére:
-Á,dehogy! Itt csak a fényképe van!

A székely bácsi elmegy a fülészetre.
Kérdi tőle az orvos:
- Milyen a hallása?
- Római katolikus.