




Felkelsz.
Nokia, Colgate, Nescafe, Hochland, Orbit.
Renault, Compaq, Epson, Nokia, Nokia, Nokia.
McDonalds, Coca-Cola, Orbit.
Compaq, Epson, Nokia, Nokia, Nokia. Renault.
Tuborg.
Tuborg.
Tuborg-Tuborg-Tuborg-Tuborg.
Nokia... Nokia.
Durex.
Colgate.
Két szőke nő beszélget:
- Te, hallotam egy szőkenős viccet.
- Na, meséld el!
- Azt hiszed emlékszem?
Beszáll az utas a taxiba és megkérdezi a sofőrt:
- Mondja, kérem, a maga kocsijában szabad dohányozni?
- Nem, kérem, és sem dohányzom.
- És a hamutartóban honnan van az a sok csikk?
- Azoktól, akik nem kérdezték.
- Mi a neve?
- Én, kérem, Dobó István vagyok.
- De kérem, magát tavaly is itt kezeltük, és akkor még Zrínyi Ilonának hívták!!!
- Az a leánykori nevem.
Az öreg székelynek 100 litert tejelő Riska tehene van, csodájára is jár az ország-világ. Kimegy a bácsihoz a riporter is, érdeklődni:
- Bácsika! Hogy lehetséges, hogy az Ön tehene ennyi sok tejet ad?
- Áááá, semmiség az egész, minden a kedvességen múlik.
- ??
- Minden reggel kimegyek az istálóba és megkérdem a Riskát, hogy "Mi lesz ma vacsorára? Tej vagy marhasült?"
"Az infrás egérhez jó a piros egérpad?"
"Elvesztettem a feleségemet! Be tudják mondani a hangosbemondóba? Illetve....várjanak...á, inkább hagyjuk!"
"- Ebbe a fényképezőbe melyik film jó? (kezében egy 24-es és két 36 kockás film)
- Hát...az egyikre 24, a másikra 36 fénykép fér.
- Akkor a 36-os jobb képeket csinál?
- (sóhaj) Igen...
- Akkor két 36-osat kérek!
- De hát csak egyet hozott ide...
- Akkor jó lesz a 24-es is!
(TELEFON)
- Tessék, Westel pult!
- Háááállóóóó!
- Igen, itt vagyok!
- Hol?
- Westel pult...
- De hát maga kicsoda?
- Én a Vodafone értékesítő vagyok!
- De hát én azt kértem a központtól, hogy oda kapcsoljanak, ahol a telefonokat árulják...
"Kérek egy 256 megalájtos memóriakártyát!"
"Jó napot kívánok! Lexmark nyomtatóba keresek 17 colos patront!"
" - Jó napot! Telefonszámot szeretnénk ebbe a telefonba!
- Vodafone vagy T-mobile?
- Ööö...hát aztat nem tuggyuk...
(kipróbáljuk, hálózati kódot kér a teló)
- Kitől vették a telefont?
- Hát egy havertó'. Tegnap este beleraktuk a pinkót, aztán működött. Mostan is az kéne neki...pinkó... (=PIN-kód)
- Milyen színű volt a kártya, ami benne volt? Piros, zöld vagy kék?
- Hát ződ vót...
- Akkor fáradjanak be egy Pannon üzletbe..."
" - City és Uno csomagban tudom adni a készüléket! Melyik legyen?
- Igen! "
" - Kikapcsoljam a készüléket?
- Ne, mert akkor nem tudjuk visszakapcsolni!
- A tetején lévő gombot kell erősen megnyomni. PIN-kódot fog kéri. Azt kikapcsoljam?
- Nem.. úgyse tudjuk utána bekapcsolni..."
- Jó napot! MMS-előfizetésük van?
" - Kérek szépen egy ötezres GSM kártyát!
- Pannonra gondol?
- Nem! GSM! Vagy olyan nincs is? "
Egy napos nyári délelőtt a barátnőmmel fel akartuk avatni az új focilabdámat. Kimentünk a kertbe, és elkezdtük rúgni a bőrt. A város szélén lakunk, a temető mellett, szóval nem zavartattuk magunkat, úgy viselkedtünk, mint két hülye. Az egyik rúgásnál azonban a labda hihetetlenül magasra szállt, át a falon. Elindultunk, hogy megkeressük a játékszert. Meg is találtuk, de mondhatni "nem volt egyedül". A laszti ugyanis pont egy temetői menet kellős közepébe esett. Rákvörös fejjel megfogtuk a labdát, próbáltunk valami bocsánatkérés-félét makogni, aztán elhagytuk a helyszínt...
Mi nők mindannyian tudjuk, mit jelent egy nőgyógyászati vizsgálatra való felkészülés. Testileg és lelkileg is különleges előkészületeket igényel, beleértve a ruházat megfelelő kiválasztását és a szokásosnál is alaposabb tisztálkodást, nehogy valami kellemetlenség legyen. Az egyik magazin pályázatot írt ki nőknek a legcikisebb nőgyógyászati élményük megírására. Az 5000 dolláros fődíjat ez a pályamű vitte el:
- Délre kaptam időpontot a nőgyógyászhoz, örültem, hogy délelőtt viszonylag stresszmentesen fel tudok készülni majd az eseményre. Reggel azonban telefonhívást kaptam a rendelőből, hogy jó lenne, ha 9:30-ra ott tudnék lenni. "Persze, ott leszek" mondtam a legnagyobb nyugalommal, és csak utána estem pánikba. A reggeli kapkodás a szokásos menetben folyt, gyerekek reggeliztetése, öltöztetése, uzsonnák csomagolása, fuvarozás az iskolába, ovodába stb. 8:45-re értem haza, nem volt már idő újabb fürdésre, ezért csak gyorsan felkaptam a mosakodó rongyot a kád mellől, és jól lemostam magam "ott". Autóba vágtam magam és rohantam az orvoshoz. Felfeküdtem az asztalra, a fejemet a fal felé fordítottam, és azt képzeltem, hogy Párizsban sétálgatok... A doki megszemlélte a terepet, majd igy szólt:
- Huha! Látom, ma volt egy kis különleges felkészülés...
Nem tudtam miről beszél, nem reagáltam semmit, tovább sétaltam "Párizsban". Hazamentem, a nap tovabbi része a szokásos rutin szerint ment, főzés, gyerekek összeszedése, házifeladatok ellenőrzése stb. Délután fele a lányom ijedt hangon kérdezte:
- Anyu, hol van a mosdórongy a fürdőszobából?
- Kidobtam, vegyél elő másikat.- mondtam neki.
Mire a lányom:
- De nekem az kell, mert benne volt az összes csillámporom és flitterem!