Vicclap.hu - viccek archívum, 1237 . oldal

A következő megtörtént eset a suliban történt:

Az egyik osztálytársam minden nap három szendvicset hoz magával. Ő maga készíti őket, olyan is. A kenyér egyik fele két milliméter, a másik másfél centi széles, közte vékonynak korántsem nevezhető felvágott- és paprikaszeletekkel.

Nos, egy ilyen szendvicsből származó falatot nyelt félre hősünk, aki ezek után annyira elkezdett köhögni meg fuldokolni, hogy megijedtünk, valami nagy baj lesz.

Vagy fél percen keresztül szenvedett, ami elég hosszú idő volt ahhoz, hogy a szomszéd teremben lévő tanáriból éppen úgy érjen át valaki, hogy már csak a cigányútra tévedt falat kukába repülését láthassa.

Hősünk eddigi magatartása nem vívott ki osztatlan sikert, így az előző esemény is egy undorító "diákcsínynek" tűnt a tanár szemében, aki nem is habozott elkérni az illető ellenőrzőjét.

Egy hétig találgattuk, hogy mi lesz a beírás szövege, mígnem visszakerült tulajdonosához az ellenőrző, a következő beírással:

"Tisztelt Szülők!
Gyermekük emésztőnedvét nem rendeltetésszerűen használta, ezért szaktanári figyelmeztetésben részesítem."

Azóta szállóige ez köreinkben.

Kovács öltönyt vesz az áruházban. Amikor felpróbálja, észreveszi, hogy a zakó egyik ujja rövidebb a másiknál. Az eladó felvilágosítja, hogy nem a ruhában van a hiba, hanem őbenne: húzza csak föl a bal vállát a füléig, a jobbot pedig eressze le, ahogy csak tudja, s lám, máris úgy áll a zakó, mintha ráöntötték volna...
Kovács már-már megnyugszik, de fölfedezi, hogy a nadrág egyik szára ugyancsak rövidebb a másiknál. Az eladó rászól: tolja csak ki a csípőjét bal felé, a jobb lábát pedig jól rogyassza be térdben. Lám, máris egyenlő a két nadrágszár hossza!
Kovács fizet és boldogan vonaglik haza az új öltönyben. Szembe ön vele két ruhagyári szakember.
- Látod, öregem, szól az egyik büszke mosollyal, ilyen fejlett a magyar konfekcióipar! Már az ilyen kriplikre is tudnak kifogástalan öltönyöket gyártani!

Két jó barát beszélget:
- Hogy sikerült a tegnapi bankett?
- Ne is kérdezd. Éhes maradtam.
- Hogy lehet az? Azt hallottam, remek ételek voltak!
- Az igaz, de pechemre egy kancsal nő mellé kerültem, aki állandóan az én tányéromból evett.

Kancsal segédet vett fel a mészárosmester, és az első vágáshoz kiment a vágóhídra, hogy lássa, mit tud az új legény. Felvezetik az ökröt, a közelében helyezkedik el a mester, a legény már éppen emeli az irtóztató taglót, amikor a mester felkiált:
- Megálljon, ember! Maga oda szokott ütni, ahová néz?
- Persze, hogy oda.
- Akkor várjon egy kicsit. Helyet cserélek az ökörrel.

- Jó napot, Kovács úr, azért jöttem, mert a múlt héten azt ígérte, hogy fizet.
- Érdekes. Maga az egyetlen, aki még hisz nekem.

A százhúsz kilós Róth és a cingár Weiss találkozik. Azt mondja Weiss:
- Négy palacsintát ettem délben és meg se kottyant!
A százhúsz kilós Róth felhúzza szemöldökét:
- Én egy palacsintával jóllakom.
- Egyetlenegy palacsintával?
- Igen... rendszerint a harminchatodikkal.

Két koldus, az egyik sánta, a másik vak, hozzájut egy nagy tál gombóchoz és nekiül falatozni. Előzőleg azonban megállapodnak, hogy aki a megengedettnél gyorsabban eszik, azt a másik pofon vághatja. Egyre nagyobb étvággyal falatoznak, egyszerre csak a vak leken egy hatalmas pofont a sántának.
- Miért vágtál pofon? - kérdi az méltatlankodva.
- Azért, mert én olyan gyorsan eszem, ahogy csak tudok, és te mégse vágtál pofon. Képzelem, milyen gyorsan eszel te!

- Hány fia volt az első emberpárnak? - kérdi a tanító.
- Kettő fia volt - feleli a gyerek.
- Úgymint?
- Úgy, mint nálunk.

Gazduram szentáldozáshoz indul az oltár elé, amikor a karzatról pontosan fején találja egy jókora köpés. Gazduramat azonnal elönti az indulat, paprikavörösen néz fel, melyik gazfickó lehetett, s öklét rázva kiáltja oda neki:
- Megállj, gazember, megállj! Csak ne lennénk templomban, még a szart is kiverném belőled!

A festő magából kikelve mondja a kritikusnak, aki a képeit becsmérli:
- Hogy mondhatja ön egy képre azt, hogy rossz? Próbált ön már valaha is festeni?
A kritikus nyugodtan feleli:
- Nézze, én egy tojásról is meg tudom mondani, hogy rossz-e, pedig még sosem tojtam.