




Az osztályvezető komoran meginti az üzletkötőnőt:
- Nem teszik nekem, hogy privát csevelyekre foglalja le a telefonvonalunkat!
- De kérem! - védekezik a hölgy. - Én eddig is csak hivatalos ügyekben tárgyaltam!
- Rendben van, elhiszem. Akkor viszont arra kérem, szíveskedjék az összes többi ügyfelet is cukinak meg drága pofámnak szólítani!
- Hogy megy a lányának az énektanulás, szomszédasszony?
- Nagyszerűen! Az apja tegnap már kivette a vattát az egyik füléből.
- Ez az öt csirkém van még eladó, nagyságám! - kínálja portékáját szombaton délben, zárás előtt, a csarnoki kofa.
- Tudja mit? Válassza ki nekem a három legöregebbet - kéri a fiatalasszony.
- Ezer örömmel! - vigyorog a kofa. - Be is csomagoljam?
- Igen. A másik kettőt.
- Kérem, ez az almás pite kőkemény! - reklamál egy vevő a süteményesboltban.
- Kicserélhetem friss rétesre!
- De ebbe már beleharaptam! Hiányzik belőle egy darab!
- Nem tesz semmit... Abból is.
- Mit jelent, ha nős ember azt álmodja, hogy még nőtlen?
- Nagy csalódás éri, ha felébred.
- Mondd, ha így takarékoskodom, mint eddig, mennyi jöhet össze, mire nyugdíjasok leszünk?
- Egymillió forint adósság.
Tömött metró. Egyszercsak egy bombanő felemeli a mellette álló férfi kezét:
- Kié ez? Most találtam a fenekemen!
Idős nénike megszólít egy fiatalembert:
- Átkísérne engem a túlsó oldalra?
- Nagyon szívesen.
- Akkor miért nem indulunk?
- Mert meg kell várnunk, amíg a lámpa zöldre vált.
- Köszönöm - mondja mérgelődve a nénike -, de ha zöldre vált a lámpa, egyedül is át tudok menni.
Szabadtéri színházi előadás. Az első felvonás förtelmes, a közönség fütyül. A második felvonás előtt kilép a függöny elé a rendező és így szól:
- Ha nem hagyják abba a fütyülést, megismételjük az első felvonást!
Két kapitalista beszélget:
- Kérlek, komám, vedd oda a fiamat a vállalatodhoz.
- És mit tud a gyerek?
- Ha tudna valamit, magamhoz venném fel.