Vicclap.hu - viccek archívum, 33 . oldal

A feleség arra gyanakszik, hogy a férje megcsalja a szobalánnyal. Az egyik pénteken kimenőt ad a lánynak, este belopózkodik a szobalány szobájába, levetkőzik, és befekszik az ágyba.
Éjfél körül aztán, várakozásának megfelelően halk lépteket hall, majd nyílik az ajtó. Miután a lopakodó befekszik mellé, és túl vannak az aktuson, a nő felkapcsolja a villanyt, és felkiált:
- Na, te nyomorult, most meglepődtél, mi?!!
- Igen, asszonyom! - feleli megszeppenve a sofőr.

- Valahányszor a tengerre nézek, mindig a jegyességünk jut eszembe.
- Miért, drágám?
- Mert annak sem látni a végét!

A házasság néha kikötő a viharban, de gyakrabban vihar a kikötőben.
-----
A szerető megtanítja a nőt mindarra, amit a férj eltitkol előtte.
-----
A nő olyan, mint a költői hasonlat: ha elég szép, akkor nem baj, ha nincs semmi értelme.
-----
A házasság tulajdonképpen egy lutri. Csak az a baj, hogy nincsen minden héten új húzás.

- Te, Vilma, milyen gyönyörű új ruhád van! Biztos sokba került.
- Ó dehogy. Csak egy csókba.
- Amit te adtál a férjednek?
- Fenét! Amit ő adott a szomszédasszonynak.

- A drágalátos fiad már megint pénzt vett ki a tárcámból - mondja szemrehányón a férj a feleségének.
- Miért éppen a fiam? Lehet, hogy én vettem el - kel a fia védelmére az asszony.
- Az lehetetlen, mert még maradt benne valami!

- Mivel magyarázza - faggatja a válóperes ügyvéd a férjet -, hogy öt évig nem beszélgetett a feleségével?
- Nem akartam a szavába vágni.

- Az én ízlésem és a férjemé teljesen azonos.
- Létezik ez?
- De még mennyire! Igaz, öt év telt el, mire a férjem megszokta.

Kovács úr és felesége kirándulni megy. Kovács úr megkérdi a vámostól:
- Aranyat lehet átvinni?
- Lehet.
- És 120 kilót?
- Azt nem.
Ekkor odafordul a feleségéhez:
-Hallod aranyom? Te itthon maradsz.

Két barátnő beszélget. Az egyik így panaszkodik:
- Hát nem szörnyű az életem?! Akárhányszor ráakadok valami jobb férfira, mindig kiderül, hogy vagy nős, vagy én vagyok férjnél.

- Asszonyom, miért akar elválni?
- Mert nem akarok egész nap egyedül lenni...