




Ha Ádám és Éva kínaiak lettek volna, akkor megeszik a kígyót, az almát meg hagyták volna a fenébe.
A háború vége felé, 1945 tavaszán, a nagy sorban állások idején Tasziló, a volt gróf is türelmesen várakozik egy élelmiszerbolt előtt. A sor egyre csak nő, egyre több ember jön, mindenki türelmetlen. Egyszer Tasziló véletlenül hatalmasat szellent.
Teljesen megszégyenülve érzi magát, azonnal kilép a sorból és elindul. Néhány lépés után észreveszi, hogy követik. Hátrafordul és döbbenten látja, hogy a sor egy része elindult utána. Kétségbeesetten futásnak ered, de nem bírja sokáig, a harmadik utcasarkon összeesik. Ekkor utolérik a többiek és lihegve mondják:
- Az Istenért, uram! Nem akarjuk bántani, csak azt mondja meg, hol vette a babot!
Szent Péter ácsorog a Mennyország kapujában, és látja, hogy egy ismert színész közeledik. Kérdezi tőle:
- Hát maga, mi járatban?
- Tudja, a kritikusok az egekig magasztaltak.
- Hát te meg miért vetted fel az én kabátomat?
- Nem szeretném, ha elázna az öltönyöd.
- Képzeld, múlt vasárnap találtam a templom előtt az utcán egy pénztárcát teli pénzzel.
- És odaadtad a papnak?
- Még nem. Még nem tudtam eldönteni, hogy vajon ez az ördög kísértése-e, vagy meghallgatásra talált az imám.
A nővérem hosszas küzdelem után végre eredményt ért el a fogyókúrában. Tizenöt kilót sikerült leadnia. A kolléganői egy idő után szóvá tették, hogy ideje lenne már lecserélni a ruhatárát kisebb méretű darabokra. A nővérem erre azt válaszolta:
- Még nem. Hadd élvezzem még egy kicsit, hogy minden ruha bő rám!
A kínaiak jelmezbált rendeznek. Mindenki beöltözik valaminek:
- Jang lesz a madárijesztő, Lie lesz a hóember és Cseng a telefon.
Aki tud, és tudja, hogy tud, az veszélyes, attól óvakodjatok!
Aki nem tud, és tudja, hogy nem tud, az okos azt tanítsátok!
Aki tud, és nem tudja, hogy tud, az bölcs, attól tanuljatok!
Aki nem tud, és nem tudja, hogy nem tud, az hülye, azt pedig hagyjátok!