




A buszállomás az, ahol a busz megáll. A vasútállomás az, ahol a vonat megáll. Az íróasztalom pedig egy munkaállomás.
Béna csajozós dumák:
- Elveszett a mackóm, aludnál velem?
- Elnézést, eltévedtem, megmutatnád az utat a házadhoz?
- Elkérhetem a telefonszámodat? Úgy tűnik, az enyém elveszett.
- Apád tolvaj volt? Mert valaki lelopta a csillagokat az égről, és elrejtette a szemeidben.
- Légy egyéni és különleges, mondj igent!
- A nadrágod az űrből származik? Mert a feneked földöntúli!
- A nap jött le az égről, vagy te mosolyogtál rám?
- Biztos, hogy a mennyben vagyok, mert egy angyalt látok.
- Nem vagyok ám ilyen magas, csak a pénztárcámon ülök!
- Bocsi, észrevettem, hogy észrevettél, és csak azt akarom mondani, hogy én is észrevettelek.
- Tudom, hogy a tejivás megszépít, de, úristen, te mennyi tejet ittál?
- Kaphatok rólad egy fotót, hogy megmutassam a Mikulásnak, mit kérek ajándékba?
A névadás fontos dolog, valakinek az egész életét meghatározhatja.
A fiamat Győzőnek neveztük el, és sikeres is lett az életében.
A nagyobbik lányomat a Virág nevet adtuk, szép karcsú is lett.
Csak a kisebbik lányomnál nem volt sikeres a névadás. Almának hívják, de csak annyit értünk el vele, hogy állandóan lepotyog a fáról.
Az idősek otthonában csigaszedő versenyt rendeznek. A verseny végén összeszámolják, ki mennyit gyűjtött.
- Józsi bácsi mennyit szedett?
- Én húszat.
- És Béla bácsi?
- Én tizenhatot.
- Hát maga, Pista bácsi, hány csigát gyűjtött?
- Én egyet se.
- Hogy-hogy?
- Mire lehajoltam volna, a csiga, huss, elillant.
Az apa így szól a fiukhoz:
- Azt hiszem, ideje lenne végre önálló életet kezdened. Jó lenne, ha találnál magadnak valami lakást, és elköltöznél tőlünk!
- Miért, nem szeretitek a társaságom?
- De igen, csak már 50 éves vagy, meg amúgy is elég szűkösen vagyunk itt a szociális otthonban.
- Állandóan ideges vagyok az autóvezetői vizsga miatt.
- Ne izgulj, biztos, hogy sikerülni fog!
- De én vagyok a vizsgabiztos.
- Mi a közös a férfiban és a fűnyíróban?
- ???
- Mindkettőt nehéz beindítani, furcsa szagot áraszt és az idő nagy részében üzemen kívüli állapotban van.
Volt egy gazda, aki disznókat nevelt. Egy nap beállított hozzá egy férfi és megkérdezte:
- Mondja csak, mivel eteti a sertéseket?
- Én kérem, makkal, moslékkal. Miért kérdi az úr?
- Nos, én az Állatvédő Ligától jöttem. Megállapítom, hogy szabálysértést követett el, nem szabad hulladékkal etetni az állatokat. Megbírságolom 20 ezer forintra.
Néhány nappal később jött egy másik férfi, aki ugyancsak kérdezősködni kezdett.
- Elárulná, mivel eteti a disznókat?
- Nagyon jól táplálom őket, kapnak főtt kukorica darát, gabonaféléket, zöldséget, gyümölcsöt, amennyit csak meg bírnak enni. - feleli a gazda.
- Tudja, én egy ENSZ szervezettől jöttem. Megállapítom, hogy maga pazarló módon eteti az állatokat, míg a világon emberek milliói éheznek. Megbírságolom 25 ezer forintra.
Pár napon belül egy harmadik ember is megjelent a farmon, ő is a disznók takarmányozásáról érdeklődött. A farmer megfontoltan ezt válaszolta:
- Nos, én minden nap adok nekik fejenként 500 forintot, aztán azt vesznek rajta maguknak, amit akarnak.
A 4 éves Pistike anyjával várakozik az orvosi rendelő előtt. Nem messze tőle üldögél egy várandós nő. A kisfiú unatkozik, le-fel járkál, majd megakad a tekintete a kismama méretes pocakján.
- Mitől ilyen nagy a hasad? - kérdezi kíváncsian.
- Tudod, egy kisbaba van benne.
- Micsoda? Egy kisgyerek?
- Igen.
Pistike megdöbbent arccal néz, töpreng egy ideig, aztán megkérdezi:
- És jó gyerek az a kisbaba?
- Igen, nagyon jó gyerek.
- Akkor miért etted meg?
Két barát megy az utcán, szembe jön velük egy hölgy.
- Ismered ezt a nőt? - kérdezi az egyik a másiktól.
- Nem.
- Hát akkor miért emeltél neki kalapot?
- Mert a kalap a bátyámé, és ő ismeri a nőt.