Vicclap.hu - viccek "" keresés eredménye, 309 . oldal

Megáll egy autó és a vezető különböző nyelveken próbálja megszólítani a buszmegállóban ácsorgó két embert, akik értetlenül bámulnak. Amint a sofőr dühösen felhúzza az ablakot és gázt ad, egyikük megszólal.
- Azért nem ártana valami idegen nyelvet megtanulni.
- Ugyan, hagyd már, ez itt öt nyelven is beszélt, oszt mire ment vele!

Megy egy férfi az utcán. Odalép egy másikhoz, megkérdi:
- Maga a Grubicsek?
- Nem, nem én vagyok!
Odalép a következőhöz is, aki történetesen egy vicces emberke.
- Maga a Grubicsek?
- Igen, én vagyok!
Emberünk erre szó nélkül nekiesik, össze-vissza veri. Jönnek a mentők, elsősegély, bekötözik, hordágyra fektetik. Amikor éppen teszik be a kocsiba, hirtelen felül a hordágyon, és így szól:
- Hehehe! Nem is én vagyok a Grubicsek!

A legnagyobb erény a szerénység.
Én csak tudom!

Vendégségben az egyik vendég végighúzza az ujját az üres tányérján és megkérdi:
- Tiszta kosz ez a tányér, nem szoktál mosogatni?
A háziasszony így válaszol:
- Annyira tiszták az edények, amennyire a szappan és a víz segítségével lehetséges tisztítani.
A vacsora végén aztán a háziasszony fogja a mostalant, kimegy az udvarra, füttyent egyet és elkiáltja magát:
- Szappan, Víz, itt a vacsora!

Olle, aki nemrég érkezett vissza Japánból, meséli a barátainak:
- Majd ha ittatok sakét, meg fogjátok érteni, hogy a japánok miért ülnek a padlón!

Buszon próbál ismerkedni egy pasas:
- Találkoztunk mi már valahol, kisasszony?
- Elképzelhető, de semmitmondó arcokra sosem emlékszem.
- Én viszont igen!

- Meg kell tanulnom úszni.
- Miért?
- Mert, ha eszedbe jutok, nehogy megfulladjak!!!

- Mit mond a kínai, ha egyszer megkóstolja a francia ételeket?
- ???
- Pá, rizs!

Az ókori Görögországban Szókratészt nagy becsben tartották tudása miatt. Egy nap egy ismerősével futott össze az utcán, aki azt mondta:
- Szókratész, akarod tudni, hogy mit hallottam a legjobb barátodról?
- Várj egy pillanatot! - válaszolt Szókratész. - Mielőtt bármit mondanál, szeretném ha megfelelnél három kérdésre. Ezt hívják a tripla szűrőnek. Az első szűrő az Igazság. Teljesen megbizonyosodtál arról, hogy amit mondani akarsz igaz?
- Nem. - válaszolta az ember. - Éppenséggel csak hallottam róla, és...
- Rendben, szóval nem igazán vagy biztos benne, hogy igaz-e vagy nem. Most próbáljuk meg a második szűrőt, a Jóság szűrőjét: az, amit mondani akarsz a barátomról, valami jó dolog?
- Nem, épp ellenkezőleg...
- Szóval - folytatta Szókratész - valami rosszat akarsz mondani róla, de nem vagy benne biztos, hogy igaz. Semmi baj, a harmadik szűrő még vissza van: a Hasznosság. Amit mondani akarsz a barátomról, az hasznos lesz nekem?
- Nem igazán.
- Nos - vonta le a következtetést Szókratész - ha mondani akarsz nekem valamit, ami nem igaz, nem jó és nem is hasznos, miért mondanád el egyáltalán?

Ezért volt Szókratész egy nagyszerű filozófus és ezért tartották igen nagy becsben.
És ezért nem jött rá soha, hogy a legjobb barátja a feleségét dugja.

- A róka igen könnyen rászedi az embert, – meséli társasában egy vadász – nemrég egy álló napig voltam a nyomában egynek, és mikor lelőttem, akkor derült ki, hogy kutya.