




A vendég felháborodva hívja a pincért:
- Ezt nevezi maga erős kávénak?
- Igen, uram. Látja, csak egy kortyot ivott belőle, és máris felborzolódtak az idegei.
- Juliska megnézhetem a bugyidat?
- Persze.
- Akkor húzd fel a szoknyádat!
- Minek, itt van a retikülömben.
- Miért szőrös a férfik melle és a nőké miért nem?
- Mert a férfiak lemásztak a fáról a nők meg lecsúsztak.
A villamoson egy férfi kihívóan mustrálja a szemközt ülő, valóban csábos idomokkal rendelkező hölgyet. Tetőtől talpig végigméri többször is. Egyszer csak a nő megszólal:
- Volna szives most már felöltöztetni? A következő megállónál le kell szállnom.
Két nyugdíjas beszélget a szociális otthon reggelizőjében:
- Úgy érzem magam, mint legénykoromban...
- Nocsak, hogyhogy?
- Akkor is utáltam a tejet!
A sorompónál hosszú autósor várakozik. Az emberek egyre türelmetlenebbek, hangosan dudálnak. A bakter megelégeli és rájuk ripakodik.
- Mit méltatlankodnak! Nem én tehetek róla, hogy a vonat két órát fog késni!
Elutazik az öreg székely Egerbe és beállit a Borkombinát igazgatójához, hogy fogadni akar egy jó traktorba, hogy nem tudnak neki olyan bort mutatni, amelyről ne mondaná meg, hogy hányszor volt karózva, hányszor volt kapálva. Rááll az igazgató, hoznak hát neki jóféle Bikavért. Az öreg egy korty után már mondja is: "Egri Bikavér. Hatszor karózva, hatszor kapálva."
- Úgy van - ismeri el az igazgató. Hozat aztán a Merlottból.
Már vágja is a székely: "Egri Merlott. Négyszer karózva hétszer kapálva."
- Így van - ismeri el az igazságot az igazgató, de már nem hagyhatja annyiban a dolgot. Megkéri hát a titkárnőjét, hogy segitsen megtartani a traktort. Beviszi az új kóstolni valót. Meghúzza az öreg, fanyalog, majd nagyot sercint a padlóra. "Ez bizony egri leányka sokszor karózva, háromszor kaparva..."
Csapadékszegény félév után végre megérkezik egy kiadós zápor. A gazdák elégedetten dörzsölik a kezüket a kocsmában. Csak az egyik búslakodik.
- Fel a fejjel komám! Ezután az eső után minden pillanatok alatt kibújik a földből.
- Hát pont ez az én bajom. A múlt héten temettem el az anyósomat.
Ülnek az ovis fiúk sorban egymás mellett a bilin és az új csinos óvónéniről beszélgetnek.
- Képzeljétek, én már láttam a mellét - mondja Pistike.
- Az semmi, én már láttam a bugyiját is - vágja rá Józsika.
- Ne beszéljetek már ilyenekről - mondja a kis Petike - nem fér a fütyim a bilibe.