




Hosszú ideig hajóznak a tengeren. A kapitánynak hiányérzete kezd lenni.
Sorbaállitja a legénységet. Megkérdezi az elsőt:
- Van szeretőd?
- Van.
- Hogy hivják?
- Lulu.
Hasonlóan a másodikat is, az ő szeretője is Lulu.
Így érkezik el a 100. hoz.
- Van szeretőd?
- Nincs.
- Hogy hívnak? - kérdezi örömmel.
- Lulu.
Jim, a tengerész Anniba szerelmes. Mielőtt újra vízre szállna, elhatározza, hogy az imádottjának az aktját a karjára tetováltatja.
- Hogy néz ki a szerelmed? - kérdi a mester, mielőtt munkához lát.
Jim odaad neki egy fényképet.
- Tessék a fotója.
- Nahát az Anni! - kiált fel a mester. Őt már fejből is le tudom rajzolni.
- Honnan tudják a tengerészek, hogy már eleget voltak távol a szárazföldtől?
- Hát, visznek magukkal szakácsnőnek egy randa, bibircsókos, félig kopasz vén banyát. Na, amikor az kezd megszépülni....
- Miért megy tizenkilenc szöszi a moziba??
- ???
- Mert a film tizennyolcon alul nem ajánlott.
A főszerkesztő titkára egy levelet mutat:
- Uram, a szaharai tudósítónk megint vízhiányról panaszkodik.
- Ugyan, hiszen állandóan ezt a nótát fújja!
- Igen, de most az egyszer komolynak látszik a dolog, mert a bélyeget biztosítótűvel erősítette a borítékra!
- Pincér, a bécsi szeletem tiszta alkoholszagú!
A pincér hátralép két lépést, majd megkérdezi:
- Most is?
Hajópincér a tengeribeteghez:
- Az ebédjét a kabinba kéri, vagy egyből hajítsam át a korláton?
A részeg bemegy a kocsmába, és így szól:
- Kérek egy korsó sört!
- Részegeket nem szolgálunk ki - szögezi le a kocsmáros.
- Nem nekem kell, hanem a barátomnak.
- És hol a barátja?
- Kint fekszik az ajtó előtt.
A férj részegen tántorog haza jóval éjfél után. A felesége dühösen fogadja:
- Nem szégyelled magad, ilyenkor tántorogni haza a kocsmából?
- Jaj, anyukám, jöttem volna hamarabb is, de előbb szponzort kellett keresnem.
- Hogyhogy?
- Szponzort, hogy legyen, aki hazatámogat!
Késő éjjel érkezik haza a férj, s mentegetőzve mondja a feleségének:
- Ne haragudj rám, drágám, támadás áldozata lettem.
- Tényleg?
- Igen... Borzasztó szomjúság támadt rám.