Egy barátommal történt meg az eset, bár ez teljesen mindegy. A lényeg a lényeg.
Nagyon szerette volna kicsit közelebbről megismerni a lányt és ez egy nyári disco alkalmával meg is esett. Odament hozzá, beszélgettek és annyira összemelegedtek, hogy az történt amire csak a legjobb esetben számított és valójában lehetetlennek tarott, mert a csaj öttel jobb volt az átlagosnál. Felhívta magához a lány, hogy koronázzák meg a megismerkedésüket egy őrületes szex-szel. Fel is mentek, tutti kis kéró volt a XII. kerületben, kétszintes családi ház emelet erkély, kilátás, stb. A lány, mivel discoból jöttek, le akarta magáról mosni az estét, elment zuhanyozni, addig a barátom otthon érezte magát, nézelődött, a könyvek közt, a lemezeket piszkálta és közben rájött az amitől egy idegen lakásban, főleg a csajnál, majdnem mindenki tart, az a fránya NAGYDOLOG. Nem hitte el és nem tudta mit tegyen, de az alkohol ami a vérében volt bátrabb volt mint ő és elszánta magát! Kiment az erkélyre ami mellesleg tök sötét volt. Talált egy újságpapírt, jobbhíján arra végezte el a nagyon sürgető dolgot, miután végzett, kidobta az erkélyen és szerencséjére talált egy WC illatosítót amivel gyorsan eltüntette az árulkodó jeleket. Berohant az erkélyről és az ágyon várta a bombázót aki egész eddig fürdött. Miután megfürdött ő is visszajött a szobába és egy reggelig elnyúló hatalmas, fergeteges éjjszakát töltöttek "bírkózással". Elaludtak. Mikor reggel felébredtek az erkély felé néző ágyon, a következő kép fogadta őket, előbb a csajt (sajnos) aztán őt: A szúnyoghálóra fel van dobva egy nagy adag sz.r és le van fújva hőálló ezüsttel...A többit rátok bízom, de azt ajánlom, ha valami furcsán töritek a fejeteket, előtte nézzetek körül!:-)))
Több mint egy éve kivették a vakbelemet, gondoltam elmesélem miként is történt.
Egy borús szombati délelött kezdődött az egész, ugyanis nekiálltam telehányni a lakás minden erre alkalmas berendezését. Állandó jelleggel tömtem magamba a gyógyszereket, de pár perc múlva viszontláttam őket... Este új jelenségre lettem figyelmes, elkezdett fájni a jobb oldalam, és nem tudtam aludni a fájdalomtól. Másnap bevittek az ügyeletre.
Szépen becsoszogtam, és egy szabadnapos csiga tempójában felugrottam a vizsgálóasztalra. Na, az orvos nekiáált tapogatni, én meg üvölteni. Azt mondja: vakbél, én meg elhittem neki. Ez gyanús lehetett számára, mert mégegyszer végigtapogatott, én meg ismét üvöltöttem. Vakbél, erősítette meg magát, én meg csendesen bólintottam.
Beutaltak az ügyeletes kórházba, bevittek. Az ügyeletes sebész (vagy hentes) fogadott, feküdjek fel. Megtapogat. Üvöltök. Vakbél. Be kell feküdnöm. Mondom végre. Feküdni. Délután kettőkor műtenek. Mondom jó.
Befekszem. Lefekszem. Jön egy nővér, hogy kérek-e fájdalomcsillapítót. Mondom, hogy a fenébe ne, de injekciót. Hozza. Szúr. Elmúlik a fájdalom. Tudok aludni. Alszom.
Rázzák a vállam. Orvos. Tapogat. Üvöltök. Vakbél. Elmegy. Alszom.
Rázzák a vállam. Nővér. Papírok. Hány kiló. Mondom másfelet biztos. De tényleg. Hány éves. Anyja neve. Két példányban. Aláírom. Elmegy. Alszom.
Rázzák a vállam. Orvos. Tapogat. Üvöltök. Vakbél. Elmegy. Alszom.
Rázzák a vállam. Altatóorvos. Kérdések. Hány kiló. Anyja neve. Allergia. Betegségek. Válaszolok. Két példanyban. Elmegy. Alszom.
Rázzák a vállam. Orvos. Tapogat. Üvöltök. Vakbél. Elmegy. Alszom.
Rázzák a vállam. Rokonok. Hozták a cuccom. Lepakolnak. Beszélgetünk. Elmennek. Alszom.
Rázzák a vállam. Sebész. Ő fog műteni. Viccelődik. Viccelődöm. Kérdez. Válaszolok. Tapogat. Üvöltök. Vakbél. Elmegy. Alszom.
Rázzák a vállam. Nővér. Később lesz a műtét. Nem jött meg az összes medikus, kérdezem. Nevet. Elmegy. Alszom.
Rázzák a vállam. Nővér. Fussak WC-re. Miért? Most műtik. De jó. Futok. Negyed óra. Visszafutok. Negyed óra. Vetkőzzek. Injekció. Feküdjek fel az asztalra. Szúr. Kibírom. Betakar semmivel. Elmegy. Fázom. Reszketek. Nem tudok aludni. Bámulom a plafont. Egy pók. Már nem él. Együttérzek vele.
Jönnek. Bíztatnak. Ugorjak át a műtőasztalra. Mondom jó. Átkúszok. Mosolyognak. Én nem. Lekötnek. Kérdem féltek, hogy elszaladok? Nem válaszolnak. Altatnak. Jön a sebész. Még mindig viccelődik. Ez a századik műtét, egyszer már sikerülnie kell. Nevet. Jó neki. Kezd elmosódni a valóság. Kapok valami drogot. Alszom. Végre.
Felébredek. Beszéltem álmomban? Infúzió. Folyik ezerrel. Halvány emlékek. Alszom.
Reggel ébredek. Infúzió sehol. Reggeli? Nincs. Talán lesz ebéd.
Ebéd? Nincs majd vacsora.
Vacsora? Három szem keksz. Gyorsan befalom. Kinyalom a tányért. Morzsákra vadászom. A rohadt hangya. Engeded el! Korgó gyomorral alszom el.
Reggel van. Korán reggel. Egy nővér hoz valamit. Valami olajféle. Nincs jó szaga. Meg sem kóstolom. Előbb konzultálok az orvossal. Jön a vizit. Széklete van? Nincs, miből? Akkor ricinus. Ez itt? Az. Kérdem a dokit. Reggeli elött vagy után. Elötte. Jó. Felhajtom. Rossz íze van. Romlott méz cukor nélkül. A vizit mosolyog. Valamit tudnak, amit én még nem. Hatás? Egyelőre semmi. Jön a reggeli. 5 szem keksz. Hatás semmi. Fél óra. Jönnek a gázok. Talán a hímnuszt is el tudnám fingani, ha lenne hozzá kedvem. Jól érzem magam. A szobatársak nem. Jönnek a gázok. Opssssz... Ez nem gáz volt... futás.
Pár perc alatt kipattanok az ágyból. Rohanok a WC felé, útközben több lajhár és két csiga előz meg. Egyik kezem a jobb oldalamon, hogy ki ne follyanak a beleim. A másik kezem a seggemen, hogy ki ne follyon a... Úristen! Nehogy foglalt legyen a WC... akkor végem. Úristen! Hol a WC? Kérdezek. Folyosó végén balra, jobbra, egyenesen, balra, balra. Hűha, odaérek? Talán. Elértem. A folyosó végét. Esküdözök. Ki, mikor, miért igyon naponta öt liter ricinust. Odaérek. Benyitok. Szabad. Huuuuu... Ráülök. Ami a csövön kifér. Jön. Jön. Jön. Áprilistól a mozikban. Nem hagyja abba. Jön. Elég legyen már! Jön. Jóóó! Elállt. Fordulok jobbra. Semmi. Balra. Semmi. Hátra. Semmi. Az ajtó. Semmi. Plafon. Semmi. Utolsó esély. Szomszéd fülke. Semmi. HOL A WC PAPÍR? Nincs. Mi legyen? Az egész WC tele van. A fél seggem is. Kikémlelek. Senki. Akció! Lehúzom a WC-t. Letolt gatyával elevickélek a vizcsaphoz. Feltelepszem a mosdókagylóra. Lemosom, amit le kell. Most ne nyisson be senki. Sikerül félig meddig.
Szépen visszasétalok az ágyamba. Gondolom én. Félúton érzek valamit. Ne. Futás vissza. Útközben kérek WC papírt. Majd hozzák. Jólvan, mondom. Visszaülök. Jön. Jön. Abbamarad. Várok a papírra. Ráérek. Várok. Senki nem jön. Ismét csap. Lemosom. Sétálok vissza. Elérek az ágyamig. Visszafekszem.
Hozzák az ebédet. tíz szem keksz. Vacsora. Diétás. Öt szem keksz. Időnként versenyfutás a WC-re. Járókeretes bácsikák gyaláznak le. Hát igen. A technika. Papír nincs. Viszek zsepit. Rutinos versenyző vagyok. De még nem kell bedőlnöm ha kanyarodok.
Reggel vizit. Széklet van? Hajajjjj, sok is. Biztos? Biztos. De itt egy kis ricinus... NEM! Mosolyognak. Már értem.
Végre van időm szemlélődni a szobában. Betegtársak. Sorstársak. Csak én vagyok vakbéllel. Vicceket mesélnek. Röhögnek. Eltorzul arccal mosolygok. Közben a cérnák éppen megbeszélést tartanak, hogy kitartasanak-e.
Ebéd. Pár szem keksz. Vacsora. Valamilyen pép. Ránézésre bedarált kartonpapír két órán át főzve. Az íze egybevág a kinézetével. Azt mondják burgonyapüré. Ezek még nem láttak burgonyát. A püré sem. Ezek után legyen széklete az embernek.
Reggel kötéscsere. Gyönyörködöm a sebben. Az orvos is. A fájdalom is. Azt mondja szépen gyógyul. Mondom jó. Ebben maradunk. Mikor mehetek haza? Hamarosan. Jó. Good. Gut. Yee. Yeep.
Április 1-jén Móricka szalad be az anyukája szobájába:
- Anyu, gyere gyorsan a szobalányon egy idegen bácsi fekszik meztelenül !!!
Szaladás közben lihegve kuncogja Móricka:
- Anyu, ez csak áprilisi tréfa volt! Nem idegen az a bácsi, hanem az apu!
Egy BMW 130 km/h a mellettem levő sávban. A nő a kormány mögött egészen közel hajol a tükörhöz és festi a szemét. Egy pillanatra nem néztem oda, csak hirtelen azt vettem észre, hogy a kocsijával jön át az én sávomba. Annak ellenére, hogy egy meglehetösen férfias ember vagyok, mégis annyira megijedtem, hogy kiesett a kezemből a borotvám, amelyik kiverte a másik kezemből a szendvicsemet.
Miközben megpróbáltam a térdemmel az autómat a sávban tartani, leesett a telefonom a fülemről, bele a lábam között lévő forró kávémba. A kávé kifolyt, megégette a legértékesebb testrészemet és megszakított egy nagyon fontos beszélgetést.
Jaj! Utálom, ha nők autót vezetnek!
A férj csak hajnalban ér haza. A neje vészjósló hangsúllyal kérdezi:
- Hol voltál egész éjszaka?
- Képzeld, drágám, az új titkárnőm munkaidő végén behozott nekem egy kávét, sejtelmesen rámmosolygott, majd amikor lerakta a kávét az asztalra, szétnyílt a blúza, én nem bírtam visszafogni magam, és belecsókoltam a nyakába, erre ő teljesen megvadult, egymásnak estünk, elvesztettük a fejünket, végül a lakásán kötöttünk ki, és egész éjjel szeretkeztünk.
- Hazudsz! Fogadjunk, hogy már megint azt a qrva Windowst akartad felinstallálni a gépedre!
Szőke nő kifogja az aranyhalat, mire az aranyhal:
- Kedves lány, ha visszadobsz, teljesítem egy kívánságodat, bármi legyen is az!
A szőke nő eltűnődik egy picit, majd így szól:
- Azt kívánom, hogy 180-as IQ-m legyen, mert már elegem van, hogy mindenki butának tart!
Az aranyhal lehunyja a szemeit, majd lemondóan így szól:
- Huhh! Egyszer úgyis meghalunk!
Séta közben a börtönudvaron egy rab megkérdi a társától:
- Téged mi juttatott ide?
- A konkurencia. Ugyanolyan bankjegyet nyomtam, mint az állam.
Egy főiskolán a hallgatóknak egy olyan mondatot kellett fogalmazniuk, amelyben a "szeretet" és a "szex" szó is előfordul.
Egy női hallgató fogalmazása:
"Amikor két ember mélységesen és szenvedélyesen szereti egymást, és mindkettőjükben megvan az egymás iránti magas fokú és kölcsönös tisztelet, akkor a társadalom morálisan és spirituálisan is támogatja, hogy ez a két személy a fizikai szex mámorában egyesüljön."
Egy férfi hallgató munkája:
"Szeretem a szexet."
Egy nap azt olvastam, hogy a dohányzás károsan hat az egészségre. Leszoktam a dohányzásról.
Egy nap azt olvastam, hogy az ivás károsan hat az egészségre. Leszoktam az ivásról.
Egy nap azt olvastam, hogy az szex károsan hat az egészségre. Leszoktam az olvasásról.
Az építkezésen a főnök már 50 perce nézi az egyik munkást.
- Te...Géza...mi a fenét keresel???
- Egy 2 méter átmérőjű és kb. 1 méter magas ládát.
40 munkás kezdi el keresni. 3 órát keresgélnek, mire Géza bejelenti:
- Nahh.... mindegy... Hagyjátok fiúk.... majd leülök erre a gerendára.