Vicclap.hu - humoros dolgok "" keresés eredménye, 4477 . oldal

- Hogy hívják a homokosok felvonulását?
- Melegfront!

- Hová mész Pistike?
- Megyek a cseresznyefára cseresznyét szedni!!!
- De hát tél van Pistike!!!!
- Tudom, sapka!

A nagypapa meg a kissé visszamaradott unokája, Móricka sétálnak az állatkertben. Elérnek a majomketrechez.
- Na milyen állat ez Móricka?
- Nyufi!!!
- De hát ez majom.
- Nyufi!! Nyufi!!
Elérnek az oroszlánhoz:
- Na milyen állat ez Móricka?
- Nyufi!!!
- De hát ez oroszlán!
- Nyufi!! Nyufi!!
Elérnek a vízilóhoz:
- Na milyen állat ez? Gondolkozz! Vízben van, nagy fogak mi ez?
- Vízinyufi!!!! Vízinyufi!!!!!

Neked megyek, mint vak bálna a tankhajónak.

Felvételiznek a rendőrök. Behívják az elsőt. A kérdés:
- Hány L betű van a Happy Birthday-ben?
- Egy sem.
- Fel van véve.
Következő. A kérdés:
- Hány L betű van a Happy Birthday-ben?
- 72
- Hát ez magának hogy jött ki?
- LALALÁLÁLÁLÁ.......

Védd a fákat! Egyél hódot!

Pistike elkésik az iskolából reggel. A barátja megkérdezi tőle:
- Te, miért késtél el ma reggel?
Erre Pistike:
- Egy focimeccsről álmodtam, de hosszabbítás volt és tovább kellett aludnom...

- Kirántotta, mint frutti a fogtömést.
- Fültövön verte, mint Malackát a jégeső.
- Kevés vagy, mint STOP-táblán a szófordulat!
- Az alkohol öl, butít, és savakkal aldehideket képez.
- Őrült, ki lehányta láncát és most nem győzi törölgetni.
- Minél öregebb a nagypapa, annál jobb tanuló volt.
- Lefejelte, mint Kis hableány a korallzátonyt.
- Spórolj a vízzel! Fürödj a szomszédnál!
- A WORD elszáll, az írás megmarad.
- Ha jó kedved van, ne aggódj, el fog múlni.
- Az egér nem más, mint az elefánt japán változata.
- A gargarizálás kitűnő módja annak, hogy megállapítsuk a nyakunk szivárog-e.
- Te is mosolyognál, ha tudnád, amit Mona Lisa is tudott.
- Szia Anya! Most Windows alatt próbálok írni, ha megszakadna a szöveg, akkor lefa...
- Apu, tudtad, hogy a mágnes nem vonzza a floppy-jaidat?
- Kérem nyomja meg a CTRL-SHIFT-ALT-DEL-PGUP-ESC-F11-et hogy...
- Hibás parancs vagy file-név. Álljon a sarokba!
- Backup not found! (A)bort, (R)etry, (P)anic?
- Fatal System Error: Press F13 to continue...
- Felülírtam! Nem baj? [ I/N ]
- Fatal User Error. Please change the user and press any key to continue...
- Press any key to continue or any other key to quit!
- A demo-licensz lejárt. Tetszőleges 17-jegyu prímszám beírásával folytathatja a munkát.
- Kevés vagy, mint mákostekercsben az önindukció!
- Kevés vagy, mint apáca a pornófilmben.
- Annyit szerencsétlenkedsz, mint az egylábú a seggberugó versenyen.
- Ahány ház, annyi baj legyen!
- Az egypúpú tevét az különbözteti meg a kétpúpútól, aki akarja.

A felhasználó - rendszergazdák szóhasználatában a júzer - van.
Megkerülhetetlen, ha nem lenne, ki kellene találni, sajnos érte van a számítógép. Miután a rendszergazda reggel kiterelte a rendszereket az ólból, az esti visszaterelésig napjának nagy részét a júzer dominálja: gesztikulál, arca elszínezőik, sír, üvölt, vinnyog, káromkodik, depresszióba esik, migrénes rohamot kap vagy kiújul a keszonbetegsége. Mióta a régi szép nyálcsorgatós mainframe-idők eltűntével az igazi és kevésbé igazi buherátorok bennfentes aranykora is kimúlt, a júzerek is elszaporodtak, mint a nyulak. Kezdetben vala a mainframe, ahol a rendszerprogramozónak nevezett gazdát és a júzert néha alig választotta el több annál, hogy az előbbit kifejezetten a buherálásárt fizették, az utóbbit meg kifejezetten másért.
Ekkor még a júzernek is több tisztelet járt, felhasználónak nevezték és illendően megsüvegelték. Az aranykor természetesen a miniszámítógép beköszöntésével, az on-line korszak hajnalán kezdett leáldozni, mikor a terminálok körül hirtelen nyájas júzerek kezdtek sertepertélni.
Azóta van a gazdáknak olyan érzése, hogy a júzerek intelligenciája állandó - az is az egyik mutatóujjukba szorult - csak a számosságuk növekedett. A júzer hétfejű sárkányként füstöli be az elsőként útjába került, és szakértőnek vélt illetőt, de egy különösen autentikusnak tekintett rendszergazdára vérszopó piócaként képes rátapadni. A szeánszok során a rendszergazda lefordítja magában a kérdést számára érthető nyelvre. A válasz - annak a reményében, hogy a kérdező gyorsan távozik - rövid, pontos, és érthető.
A baj az, hogy a júzer ilyenkor vérszemet kap, és további kérdéseket tesz fel. Ettől a rendszergazda elveszíti türelmét, és nekiáll a júzert csúnyán összezavarni. Visszakérdez, vagy a továbbra is pontos válaszokat egyre kevésbé érthető technoblablában fogalmazza meg, míg végül a júzer szájából felhangzik a megváltó "értem", majd lógó orral, lealázva és tökéletesen összezavarva elkullog.
A júzer inkább számtalan, mint számos bűnei között a legfőbenjáróbb attrocitás a rendszergazda illendő megsüvegelése helyett a "hi sysop!" megszólítási formula alkalmazása. Hasonló bűn az absztrakciós képesség hiánya, amely az "any key" kétségbeesett keresésében nyilvánul meg, de ez már tíz éve is ősi eposz volt.
Internetes berkekben ismert sztorik a lábpedálként taposott egér és a reklamáció a tönkrement csészetartó miatt (értsd: letört a CD-ROM meghajtó tálcája a kávéscsésze alatt), de keresett már júzer római számokat a billentyűzeten, akart floppyt dugni a nyomtatóba, és állította váltig tanszékvezető egyetemi tanár hogy a "telnet ludens" programja azért felejtette el a jelszavát, mert a magával citált megszeppent egyetemi hallgató megnyomott egy gombot a PC-jén.
A júzer néha hatékonyan old meg nagyon bonyolult feladatokat. Igaz, ilyenkor jobb lett volna, ha bele sem kezd, mert a kár minden egyes alkalommal hatalmas, az általa használt program gyakran üzemképtelenné válik. Ezek azok a kizárólagos alkalmak, amikor a felhasználó hajlandó elismerni, hogy csinált valamit, és a segítséget is azzal indoklással kéri, hogy képtelen visszaállítani az eredeti állapotot. Az eseménysorozat reprodukálása kilátástalan, és gyakran nem csupán irreverzibilisnek látszik a folyamat, hanem ténylegesen is az. A kevesebb mint öt perces ámokfutás gyakran félnapos rendszergazdai munkát indukál.
A felhasználónak halvány fogalma sincs róla, hogy miben rejlik a memória és a merevlemez különbözősége, és melyiket mire, és miért arra használjuk, amire. Kísérletet sem tesz a számítógép hibaüzeneteinek elolvasára, a megértésükről ennek folyományaként már beszélni is felesleges. Amikor felemeli a telefont, úgy kezdi, hogy "nem működik a számítógépem" és inkább többé, mint kevésbé indignálódott. Ez az állítás bármit takarhat (elfelejtett a hálózatba bejelentkezni, vagy megpróbálta, de nem volt sikeres, vagy csak egyszerűen nem találja a Windows-ban a keresett program ikonját, esetleg elfelejtette a monitort, nyomtatót, ad abszurdum magát a számítógépet bekapcsolni), kivéve azt, hogy nem működik a számítógép.
A felhasználó sohasem felejti el a jelszavát, nem töröl le semmit, ilyesmit csak a gép tesz. Ilyenkor egyetlen konszenzusos állítás képzelhető el: csoda történt. Felesleges megmutatni neki, hol a hiba, lévén annak a képe úgyis mindig a vakfoltra esik.

- Mi van a sellő lány ajtajára írva?
- Hal kan gyere be!