1970-ben egy esős vasárnap hajnalban tankolni indultam a Szent István körúton motorral. Én akkor 22 éves voltam, és a mai 22 éveseknek annyit, hogy abban az időben emlékezetem szerint arrafelé még nem volt sem aluljáró, sem metró.
Álmos voltam még, és egy zebránál a motor elé lépett egy hihetetlenül kövér ember, azóta sem láttam ilyet. Lefékeztem és rászóltam: (persze tudtam, hogy neki van igaza)
- Miért nem vigyázol, nem drága az életed?
Rámnézett, akkor láttam, hogy apám lehetne, de nem vette zokon a tegezést, elmosolyodott és megkérdezte:
- Miért nem kerültél egyszerűen ki?
Logikus kérdés volt, csak ennyit tudtam kinyögni:
- Mert nincs annyi benzinem...
- Ki volt az első rendőr?
- Toldi. Tőle kérdezték meg először: Hé paraszt, melyik út vezet Budára?
- Ki volt az legokosabb rendőr?
- Az is Toldi volt. Meg is tudta mutatni.
- Sajnos, a gyerek elég rosszul fekszik - mondja az orvos a kismamának.
- Hát persze! Ha arra az estére gondolok, a Trabantban...
- Mit csinált veled a doktor bácsi? - kérdezi a beteg Pistikét a szomszéd néni.
- Tulajdonképpen semmit - gondolkodik el a gyerek. - Csak megfogta a csuklómat, és megnézte, hogy jól jár-e az órája.
- Ne nyugtalankodjék - mondja az orvos aggódó páciensének -, a bacilusok nem olyan veszélyesek, mint ön gondolná. A napi torna és légzőgyakorlat megöli őket.
- Lehetséges, doktor úr... De nem tudom elképzelni, hogyan tudnám rászoktatni őket a napi tornára és légzőgyakorlatra.
Az öreg székely kaszál a mezőn. Látja ám, hogy futva érkezik a falu felől a fia. A gyerek messziről kiabálja:
- Édesapám, jöjjék rögvest haza mert nagy baj van!
- Osztán mi a baj, fiam?
- A szomszédból átjött a Mihály bá, osztán addig-addig, hogy befeküdtek Édesanyámmal a dunyha alá.
Az öreg kezében megáll, a kasza, megvakarja a fejét, és elgondolkozva morogja:
- De nagy marha ez a Mihály szomszéd! Pedig neki nem is lenne muszáj...
Egy tűzcsap gyárban kezdtem dolgozni. Csak az a baj, hogy nem szabad a közelében parkolnom.
- Steven Wright
Muszáj hinnünk a szerencsében. Egyébként mi mással magyarázhatnánk azok sikereit, akiket nem szeretünk?
- Jean Cocteau