




Pistikéékhez először jön vendégségbe az apja új munkatársa. Egy idő után a vendég kedvesen így szól a gyerekhez:
- Hogy te milyen csendes kisfiú vagy! Egész este egy szavadat sem lehet hallani.
- Igen, mert apukám adott egy százast, hogy ne tegyek megjegyzést a bácsi csúnya vörös orrára.
Tegnap szokás szerint fél 6-kor értem haza a munkából, és azonnal észrevettem, hogy a feleségemnek rossza napja volt. Akármit mondtam neki, mindenre ingerülten válaszolt. Hét óra körül már kezdett elegem lenni a vitatkozásból, ezért kitaláltam, hogy tegyünk úgy, mintha most érkeznék csak haza, és kezdjük elölről, nyugodt hangon, az egész társalgást. Kimentem az ajtón, majd visszajöttem, és kedvesen beköszöntem:
- Szia, drágám, megjöttem!
Mire ő:
- Hol a fenében voltál? Már este 7 van!
Én egy idealista vagyok. Fogalmam sincs, hová megyek, de úton vagyok.
- Carl Sandburg
- Pistike, hányszor kell még mondanom neked, hogy menj el a süteményes tálca közeléből?
- Nem kell már mondanod, anyu, mert üres.