Éppen lefeküdtünk volna, mikor az asszony szólt, hogy ég a lámpa a garázsban. Kinézek, és látom ám, hogy négy markos legény serényen hordja kifelé a cuccaimat, aztán rakják az utcán ácsorgó teherautóra, ezerrel. Kapom a telefont, hívom az óberhét, de azt mondja egy zsernyák, hogy momentán egy szabad kocsijuk sincs, de nyugi, amint lesz, jönnek, és már le is tette.
Nekem meg a fejem tetejébe akadt az adrenalin azonnal, úgy hogy ismét felhívtam a szervet. Mondom neki, az előbb telefonáltam, hogy jöjjenek, de már nem kell sietniük. Ugyanis fogtam a puskámat, lepuffantottam mind a négyet, helyszínelni meg tényleg ráérnek később is. No, le se tettem a kagylót, négy rendőrautó már ott is volt a házunk előtt, plusz a mentő. El is kapták a betörőket ízibe.
Az egyik rendőr, aki velem is hajlandó volt szóba elegyedni, megjegyezte:
- Mintha azt mondta volna, hogy lelőtte mind a négyet.
Mire én:
- Maguk meg valami olyasmit, hogy nem tudnak küldeni senkit...
Én a pénz miatt vágtam bele a szakmába, véletlenül lett művészet belőle. Ha ez kiábrándítja az embereket, nem tehetek róla. Ez az igazság.
- Charlie Chaplin
Az első osztályos Pirike már egy hete jár iskolába. Anyukájával éppen hazafelé tartanak a suliból, mikor Pirike panaszkodni kezd:
- Semmi értelme ennek az iskolának! Csak az időmet vesztegetem. Se írni, se olvasni nem tudok, és még beszélni se hagynak!
A bulldog megy az utcán, amikor egy emeleti ablakban meglátja a spánielt. Felkiált neki:
- Gyere le, sétáljunk egyet!
- Nem lehet, be vagyok zárva - feleli szomorúan a spániel.
- Akkor ugorj ki az ablakon!
- Még mit nem! A végén pofára esek és olyan ronda fejem lesz, mint a tied.
Londoni élményeit meséli a skót a barátainak:
- Ezek az angolok mind őrültek. Képzeljétek, hajnali háromkor beront egy angol a szállodai szobámba, üvöltözik, és csapkod a papucsával...
- Szörnyű! És te mit szóltál?
- Semmit. Nyugodtan fújtam tovább a dudámat.