– Képzeld, sikerült leszoktatni a kutyámat arról, hogy a dívány alá feküdjön.
– Igen? És hogyan?
– Úgy, hogy lefűrészeltem a dívány lábait...
Egy kocsmába bemegy egy barna bőrű férfi, nagy kalappal a fején, vállán pedig egy hatalmas piros-zöld papagájjal. A pultos csodálkozva néz rá:
- De gyönyörű! Honnan vette ezt?
Mire megszólal a papagáj:
- Odaát Mexikóban, több millió van belőle!
Három anyamacska dicsekszik egymásnak a kölykeivel.
- Az én kicsinyeim félig sziámiak. Az apjuk egy gyönyörű sziámi hím volt. - mondja az egyik.
- Az én cicáim pedig perzsa származásúak. Perzsa kandúr volt az apjuk. - teszi hozzá a másik. Aztán mindketten a harmadik macskára néznek:
- Hát a te gyerekeid milyen fajták?
- Fogalmam sincs. Akkor éppen semmit se láttam, mert beszorult a fejem egy tonhal konzervbe.
Egy kisbolt ajtajára kirakott a tulajdonos egy táblát: "Vigyázat! Az üzletet kutya őrzi!"
Bemegy egy vevő, és látja, hogy a pénztár mellett egy eb békésen szundikál. Kérdezi a vevő az eladótól:
- Ez lenne az a hamis jószág, amit a tábla jelez?
- Igen.
- Egyáltalán nem tűnik veszélyesnek!
- Dehogynem! Azért tettem ki a táblát, mert mindenki átesett rajta, mikor beléptek a boltba.
14. születésnapja alkalmából az apa elviszi magával a fiát vadászni.
- A vadászatnál a legfontosabb, hogy képes legyél síri csöndben maradni. Várj meg itt, ne moccanj, ne szólj.
Az apa elindul, majd kevés idő múlva vérfagyasztó sikítást hall. Visszarohan a fiához.
- Mi a baj? Nem megmondtam, hogy maradj csendben?! - förmed rá.
- Apa, én csendben voltam, mikor a kígyó átkúszott a lábamon, visszatartottam a lélegzetem, mikor a medve belelihegett a fülembe,fel sem szisszentem, mikor megcsípett a darázs, becsuktam a szemem és némán tűrtem, hogy a bűzös borz átmásszon a vállamon. Még akkor sem köhögtem, mikor lenyeltem a szúnyogot. De mikor a két mókus felkúszott a nadrágom szárán és azt kérdezte az egyikük, hogy "Megegyük most a mogyorókat, vagy vigyük be az odúba télire?", na akkor tényleg megijedtem.
- Hangyairtó port kérek.
- Mennyit adhatok?
- Nem tudom, nem számoltam meg őket.
Egy kutya üldögél az asztal alatt, miközben a gazdája vacsorázik. Sóvárogva és farkcsóválva nézi a finom falatokat. Azt mondja neki a gazdi:
- Na, kérjél szépen!
Mire megszólal a kutya:
- Ami azt illeti, jelen körülmények között, fogalmam sincs, mit illene mondani.
- Aztán okos-e ez a kutya?
- Ez? Ez kérem, majdnem annyit tud, mint én...
- Pedig olyan okosnak látszik!
Egy kos szerette, ha szembe magasztalják.
Ezért a visszhanggal nyalatta a talpát.
- Ki az, aki mindig okos?
- Kos...
- De sohasem tudálékos?
- Kos...
- A gyapja százszázalékos?
- Kos...
- Kurtán felelsz. Ez szándékos?
- Kuss!